LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Kiállítások - Lengyel Alfréd: A Győri Állami Levéltár részvétele az 1961/1962. évi helytörténeti kiállítás megrendezésében. • 1962. [LSZ 1962/1. 69-73. p.]
Győr a II.világháború időszakában. Háborús pusztítások. A népi demokrácia győzel mének és a szociali z mus építésének korszaka. /1945-től./ A felszabadulás és a nyomában meginduló élet dokumentációja. Győr város és megye az újjáépítés munkájában. A földreform beindítása és végrehajtása Győr megyében. Az államosítások elrendelése és gyakorlati megvalósítása. A proletárdiktatúra megszilárdítása. A szocializmus alapjainak lerakása. Az első ötéves terv eredményei Győrött/ iparosítás meggyorsítása, mezőgazdaság gépesítése, közlekedés korszerűsítése, életszinvonal emelése stb./ A termelőszövetkezeti mozgalom Győr megyei sikerei. A forgatókönyv összeállításával kapcsolatosan a levéltár persze csak a helytörténeti események és fejlemények regisztrálására, valamint az okozati öszszefüggések kronologikus kiértékelésére szorítkozott, míg a régészeti,néprajzí és egyéb vonatkozásokat a múzeum szakemberei dolgozták ki, az idevágó tárgyi anyag részletes ismertetésével párhuzamosan. A forgatókönyv tartalmának ismertetése még vázlatos formában is túllépné e rövid cikk kereteit, de betekintésül a következőkben közlök két kisebb részletet, melyeknek egyike a jobbágysérelmekről ós az úrbérrendezésről, a másik pedig a munkásmozgalom századfordulói kezdeteiről számol be konkrét dokumentumok kíséretében: I. "Amikor 1748-ban + uj korszak kezdődött a győri polgárság életében,a falvak népének helyzete igen siralmas képet mutatott. A nyomasztó földesúri terhek, szolgáltatások, a pénzben fizetendő állami adók, a könyörtelen katonai végrehajtások a végsőkig fokozták a jobbágyság elkeseredését. Győr megyében ugyan a parasztság szervezetlensége miatt nem történtek nagyobb megmozdulások, de a panaszlevelek hangja és gyakorisága szintén hozzájárult ahhoz, hogy az uralkodói körök ráeszméljenek a jobbágykérdés általános szabályozásának szükségességéré. - A jobbágyfelkelések és a növekvő elégedetlenség hatására Mária Terézia kénytelen volt közismert úrbéri rendeletét kiadni /1767-ben/. Az úgynevezett Urbáriumok szabályozták Győr megye községeiben a jobbágyterheket és szolgáltak zsinórmértékül a földesurak, valamint a jobbágyok közti jogviszony megállapításánál. - A rendelet 1791-bén törvényerőre is emelkedett, de a földesurak ennek ellenére sem riadtak vissza a túlkapásoktól." /A szöveg mellett megfelelő helyen kivetve az eddig talált dokumentumok: Abdái és csiliznyáradi jobbágyok panaszlevele a súlyos adók miatt. 1738.Malomsoki és szemerei jobbágyok panaszai az adóporciók, az adóprés ellen. 1750., illetve 1758. Tápi szegény parasztok panaszlevele a katonai terhek tárgyában. 1784. Tényő község Urbáriuma 1768-ból. Tényő község úrbéri tabellája 1768-ból. - Ir atok részben eredetben, részben fotókópiákban./ II. "A munkásosztály számbeli gyarapodása öntudatának növekedését vonta maga után és a politikai elnyomás, a jogfosztottság, a rendőri zaklatások és üldöztetések rendszere Győrött is szervezettebb keretek közé kovácsolta a gyárak dol+ Győr város szabad királyi rangra emelése. /Szerk./
