LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Simonkay Márton: Levéltár-pedagógia ma és holnap. Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. 50-65.
Simonkay Márton 58 azonban elengedhetetlen feltétele a jogszabályi környezet alakítása, 56 amely azonban nem a levéltár hatáskörébe tartozik. Hogyan lehetne a levéltár-pedagógiát „bevett” foglalatossággá tenni Magyarországon? Meglátásunk szerint három lépcsőfoka van ennek: a tudományos, a képzésbeli és az intézményi–jogi kanonizáció. A tudományos kánonba való bekerülés azt jelenti, hogy elméleti és módszertani dolgozatok, segédkönyvek megírásával „rangot” kapjon a levéltár-pedagógia. Részleteiben már született ilyen irányú próbálkozás,57 egészében azonban nem írták meg a témát a megfelelő külföldi levéltár-pedagógiai és hazai múzeumpedagógiai hivatkozások megtételével. Ennek előnye nemcsak a hazai „tudománnyá válás” lenne, hanem a fő használók, a levéltárosok (és a pedagógusok) praktikus segédletként forgathatnák – ahogyan erre van is igény. 58 Második lépés a képzési rendszerek felállítása. Itt egyrészt a felnőttképzés, másrészt pedig az egyetemi képzés kereteire gondolhatunk. A felnőttképzés esetében a múzeumpedagógiában láthatunk rá példákat: 30–60 órás, egy-kétnapos, főleg pedagógusoknak szóló továbbképzések keretében, amelyeket múzeumok vagy – fizetős szakokon – egyetemek végeznek.59 Egy-egy továbbképzésnek otthont adhatna a levéltár – így a Magyar Nemzeti Levéltár egységei vagy akár Budapest Főváros Levéltára –, de egy-egy, pedagógiai képzéssel rendelkező egyetem is. Fontos meghatározni azt a kört, kiket várnak a továbbképzésre (levéltárosok? történelemtanárok? más szakokon végzett pedagógusok? múzeumpedagógusok?), és ennek alapján összeállítani a továbbképzés menetét. A tanárképzés esetében a közgyűjteményi pedagógiához való kötődésnek nincsen nagy hagyománya, csupán a szabad kreditek terhére, választható tárgyként áll rendelkezésre múzeumpedagógiai kurzus, ezért valószínűleg a levéltár-pedagógiának is hasonló célt kell kitűznie. A levéltárosképzés és a közművelődés kapcsolata Magyarországon a második világháború után kezdődött: az 1980-as évekre ez egy féléven át heti két órát jelentett.60 Annál is inkább fontos a levéltárosok közművelődési képzése, mert – némi túlzással – a jövőben ebből fognak megélni: a németországi önkormányzati levéltárakban a munkaidő mindössze 15-20%-át tette ki a rendezés és a segédletkészítés, 25-30%-át a kutatók és a kutatási esetek, 50-60%-át pedig a történeti képzés és a közművelődés.61 Az ország felsőoktatási intézményei közül egyedül az ELTE indít levéltárosi mesterkurzust. Itt a történelem alapképzés (BA) levéltár szakirányán nem találkozunk közművelődési órára utaló jellel, a levéltári mesterszak (MA) keretében pedig két specializáció esetében szerepel egy Kommunikációs ismeretek levéltárosoknak című, kötelező 56 RŐCZEI–TÓTH, 2009. 90. (Trostovszky Gabriella a profitorientált tevékenységek végzésének tilalmáról), Koncepció MOL, 2007., Koncepció MNL, 2015. 57 VÁGOLA, 2013. 58 GARADNAI, 2014. 86–87. (Ólmosi Zoltán – MNL – hozzászólása) 59 TAKÁCS, 2013. 53–54. 60 RÉFI OSZKÓ, 1983. 219. 61 LACZLAVIK, 2010. 16.
