LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Simonkay Márton: Levéltár-pedagógia ma és holnap. Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. 50-65.

Levéltár pedagógia ma és holnap 55 A „munkáltató oktatás” fontosságára már a XX. század első felében is találunk utalást levéltári folyóiratban (!),37 a mai gyakorlatból azonban talán a legjobb példa rá a természettudományos oktatásból vett felfedeztető és kutatásalapú tanulási stratégiával rokonítható irányított kutatás.38 Ez Rácz Attila és a BFL értelmezésében azt jelenti, hogy 2-3 fős csoportokban (→kapcsolati szükséglet), különböző forrástípusokon át (pl. internetes térkép, internetes adatbázis, végrendelet), általában zárt, de néhol nyitott végű kérdések segítségével (→kompetencia- és autonómiaszükséglet) tártak fel egy, a századfordulós Budapesten történt mikroszintű esetet, amelynek azonban életmód- és társadalomtörténeti kitekintése is volt.39 A program sikerességét gondos – a gyerekekkel közös – előkészítő munka biztosította, így az „előzetes ismereteket” elsajátítását a levéltárról, és a levéltári kutatómunka néhány eleméről. E módszerben előremutató, hogy a komplexen átgondolt, megtervezett folyamat minden lépését a diákok végezték, s ez valóban élményt jelenthet a résztvevőknek. Még átgondoltabbá teheti a vizsgálódást, ha az egész „kutatást” valamilyen kérdés vagy hipotézis vezeti be, így ezt a végén újra elő lehet venni, hogy megválaszoljuk vagy alátámasszuk, esetleg cáfoljuk – így már valóban kutatásról lehet beszélni, és egyben a problémaközpontú gondolkodás fejlesztésére is lehetőséget ad. Ahhoz, hogy minél szélesebb körből tudjon a levéltár megszólítani diákkorúakat és tanárokat, nem feltétlenül csak a történelem köréből kell vennie az ismeretanyagot, tartalmi koncentrációra kell törekednie. A levéltár sokféle módon, akár az anyanyelvi fejlesztéstől a környezettudatosságig, vagy éppen az informatikától a művészetekig, akár egyszerre több tantárgy „terepén” is be tud kapcsolódni az iskolai és iskolán kívüli fejlesztésbe. Nyugat-Európában a tantárgyi koncentráció már évtizedes jelenség, a magyar közoktatásban ez például a környezetismeret és a természetismeret tantárgy esetében mutatkozik meg.

40 Szintén a BFL-ben láthattunk erre példát az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziummal közös munka keretében. Itt két ötödikes osztály évi témahetét valósították meg, Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye köré építve, méghozzá úgy, hogy a diákok a digitalizált térképektől egészen a korabeli napilapok elkészítéséig jutottak a projekthét során.

41 Itt tehát főleg a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tantárgy integrációját láthattuk, de találhatunk példát a művészetek és a történelem integrációjára is, egy reneszánsz témahét keretében.42 Itt a humanista írásvetésen, missilis készítésen kívül még táncot is tanítottak a levéltárosok 37 OLEXIK, 1937. 273. 38 MAKÁDI–FARKAS–HORVÁTH, 2013. 100–144. (A kutatásalapú és a felfedezéses tanulási stratégia alkalmazása a földrajztanításban) 39 RÁCZ, 2013. 40 MAKÁDI, 2005. 23. 41 RÁCZ, 2013. 52–53. 42 RÁCZ, 2013. 53–54.