LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Simonkay Márton: Levéltár-pedagógia ma és holnap. Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. 50-65.

50 SIMONKAY MÁRTON LEVÉLTÁR-PEDAGÓGIA MA ÉS HOLNAP Ha manapság megkérdezünk valakit az utcán,

1 hogy mivel is foglalkoznak egy levéltárban, egyáltalán nem egyedi eset, hogy a levéltárat a posta valamelyik fiókintézményével, vagy egy különleges gyűjtőkörű biológiai gyűjteménnyel, netán kísérleti laboratóriummal azonosítják.2 Ennek a képnek a megváltoztatásáért, és ezen keresztül a levéltár és a levéltáros szakma fennmaradásáért sokat tehet egy viszonylag fiatal, a levéltárügy szempontjából első pillantásra talán másodlagosnak tűnő tudományág: a levéltárpedagógia. Ahogyan a szó alakja mutatja a levéltár-pedagógia két tudomány, a levéltártan és a pedagógia határterületén jött létre. E résztudomány igen rövid múltra tekint vissza Magyarországon, ezért definíciójához először a levéltártan és a pedagógia alapvető kézikönyvei nyújtanak segítséget. Sajnos a kifejezés sem a vaskos Levéltári kézikönyvben, sem a közel hasonlóan hosszú Didaktikában nem szerepel.3 A ’levéltár-pedagógia’ mint kifejezés hazánkban a nyilvánosság előtt először 1976. november 9-én hangzott el, A történelemtanítás és levéltár címmel rendezett konferencián, Kaposváron.4 Ide – Kanyar József akkori somogyi levéltár-igazgató, a kezdeményezés egyik vezéralakja értelmezésében – leginkább a levéltárak és iskolák együttműködése tartozott,5 amely főleg a helytörténet oktatása és népszerűsítése kapcsán jött létre. A rendszerváltozás előtt a fogalom definiálására és módszertan megalkotására tudomásunk szerint nem került sor,6 fölmerült azonban az igény – a múzeumpedagógusok mintájára – levéltár-pedagógus szakemberek képzésére.7 Közel negyven év után, a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2013. évi vándorgyűlésén új, „ízlelendő” fogalomként kerül elő hazai vonatkozásban a levéltár-pedagógia, amely „mögötti tartalom még roppant homályos, nem történt meg az elméleti alapvetés, nem ismert a fogalom egzakt definíciója.”8 A következő évben, 2014-ben rendezett Közművelődési Kerekasztalon 1 Dolgozatom alapját 2015-ben írt történelemtanári szakdolgozatom képezi. Szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, Reisz T. Csabának (MNL OL), valamint konzulenseimnek, Németh Ildikónak (MNL GYMSM SL) és Ólmosi Zoltánnak (MNL). 2 TOMA, 1997. 96.; PINTÉR 2006. 65. 3 KÖRMENDY, 2009.; FALUS, 2007. 4 KANYAR, 1977b. 241. 5 L. Kanyar József, a Somogy Megyei Levéltár korabeli igazgatójának összefoglalóját az iskola-levéltárosi és a levéltár-pedagógusi kezdeményezésről. (KANYAR, 1977a. 10.) 6 A módszertan kidolgozatlanságát említi pl. LEBLANCNÉ, 1972. 70. 7 Gyapay Gábor, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium történelem-tanárának hozzászólása. (KANYAR, 1977b. 242.) 8 2013. június 17–19., Esztergom. BOROSS–HERMANN–SOMFAI, 2013. 89–90