LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Garadnai Zoltán: Közművelődési kerekasztal a Magyar Nemzeti Levéltárban. Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 80-91.
Hírek 87 elkészült munkaanyagot több gyakorló levéltári szakembernek, intézménynek elküldték, a kerekasztal résztvevőinek átadott változat a beérkezett észrevételek figyelembe vételével készült. Az előadó szerint hogy a leírtak csak a fő koncepcionális feladatokat kívánják meghatározni, amelyek mentén az MNL tagintézményei elkészíthetik saját programjaikat, feladattervüket. Lényegében egy olyan vázról, ajánlásról van szó, amit a helyi adottságok hozzáadásával lehet felöltöztetni, az új igények mentén folyamatosan korrigálni lehet. A hozzászólók egyetértettek a levéltár középtávú közművelődési koncepciójának alapelveivel, azaz a nyitott és szolgáltató levéltár feladataival. Igényként hangzott el egy belső használatra alkalmas (módszertani) kézikönyv elkészítésének szükségessége, a kötet elkészítését szolgálná egy a módszertani adatbázis összeállítása, amit az egyes levéltárak egy meghatározott tárhelyre töltenének fel (konkrét események szervezése, képanyagok, játékok készítése stb.), és már ebben az állapotában is segítené az egyes részterületeken a belső továbbképzést. Az adatbázis étlapként szolgálna, amelyen belüli szörföléssel az MNL intézményei bátran felhasználnák mások ötleteit, anyagait, módszereit. A nap munkáját összefoglaló zárszó után Török Róbert a házigazda intézmény igazgatóhelyettese mutatta be az érdeklődőknek a múzeum kiállításait. A második napon – mintegy folytatva az előző napi levéltár-pedagógiai blokkot – Apáti Anna Zita levéltáros (MNL FT Közművelődés) a levéltárpedagógia kialakulásáról, feladatáról és szerepéről tartott elméleti igényű előadást. Hangsúlyozta, hogy a levéltárpedagógia meghatározásához a múzeumpedagógia tapasztalatait, alapelveit kell kiinduló pontnak tekinteni, de kiemelte, hogy a levéltáros írott forrásokkal, s nem tárgyakkal foglalkozik. A levéltárpedagógia fogalmának értelmezése szerint: „Történeti forrásokra alapozva ismerteti az adott korszakot, komolyan véve a tudás és ismeretterjesztés fogalmát, egy olyan kreatív, a már megszerzett tudásra és logikára építő szellemi munkát jelent, amelynek a célja a minőségi idő felhasználása megfelelő irányítással”. „Jóleső fáradtság legyen a gyerekekben”, amikor távoznak az intézményből, és vissza akarjanak jönni. Fontos, hogy a gyermekprogramok tervszerűek legyenek, fel kell venni a kapcsolatot a tanárokkal, a levéltárban pedig felkészült, pedagógus végzettségű szakemberek foglalkozzanak a különböző korú gyermekekkel. A célkorosztály elsődlegesen a 10–14 éves általános iskolásoké, de mellettük – más pedagógiai módszereket alkalmazva – a 14– 18 éves középiskolások oktatása hasonlóan fontos. A levéltári foglalkozások során a kutatási ismeretek, a levéltár történetének ismertetése, egy adott történeti korszak, esemény, személy bemutatása eredeti források felhasználásával történik. A tematika illeszkedik az iskolai kerettantervhez ezért is fontos a pedagógus és a levéltáros kapcsolata. Az előadás alapján levéltárpedagógia céljait az alábbiakban öszszegezhetjük: 1. Komplex látásmód kialakítása a gyerekekben. 2. Alkalmazható tudás átadása szórakoztató formában. 3. Igény a tudományos megismerésre, hitek és tévhitek megkülönböztetésére. 4. Segédeszközök használatának elsajátítása (szakkönyvek, internetes oldalak). 5. Iskolai ismeretek használata a levéltárban, levéltári ismeretek alkalmazása az iskolában. 6. Hagyományos feladatok megismertetése modern eszközökkel. 7. Kutatási lehetőségek bemutatása. 8. Eredeti források megismerése, elhelyezése térben és időben.
