LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Zsoldosné Olay Ágnes: A levéltárak és a történelemtanítás. • 1988. [LSZ 1988/4. 48-58. p.]

3 Berend T. Iván: A történelem mint tudományos diszciplína és mint iskolai stúdium. Az integrált történelemtanítás útjai (szerk.: Balázs Györgyné). Tankönyvkiadó 1980. 19—49. 1. 4 Szabolcs Ottó: Az integrált történelemtanítás módszertani iránya. Uo. 125—135. 1. 5 A gimnáziumi nevelés és oktatás terve. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. 128. 1. 6 Tantervi Útmutató, történelem. Országos Pedagógiai Intézet, 1978. 74. 1. 7 Történelemtanítás és múzeum. Országos Pedagógiai Intézet, 1976. Múzeumpedagógiai segédkönyv (szerk.: Eőry Márta). KMI rotaüzemé, Budapest, 1981. 8 Szabolcs Ottó: A történelemtanítás és a levéltárak együttműködéséről. Történelemtanítás, 1977. 1. sz. 1—5. 1. Kanyar József: Levéltárak és történelemtanítás. Történelemtanítás, 1977. 2. sz. 12—16. 1. 9 Levéltári Szemle 1985. 1. sz, 12. 1. 10 A gimnáziumi oktatás és nevelés tanterve. Történelem, fakultatív tanterv. Orsz. Ped. Intézet, 1981. 5—6. 1. 11 Závodszky Géza: A történettudomány tárgya, forrásai és módszerei. Orsz. Ped. In-tézet, 1981. 12 A Történelemtanítás utolsó 11 évfolyamát, a Levéltári Szemlét 1985-től néztem át. 13 Huszár János: Helytörténet a történelemtanításban. Történelemtanítás, 1986, 4. sz. 6. 1. 14 Leblancné Kelemen Mária: A Nógrád Megyei Levéltár a történelemtanításért. Történelemtanítás, 1979. 3. sz. 18—23. 1. 15 Bedécs Gyula: Iskola és levéltár. Levéltári Szemle 1985. 3. sz. 52—58. 1. 16 Bedécs Gyula: Iskolatörténet és történelemtanítás. Történelemtanítás, 1978. 1. sz. 17—19. 1. 17 Kondicsné Kovács Éva: A levéltár és a történelem fakultáció. Levéltári Szemle, 1986. 2. sz. 52—56. 1. 18 Virágh Ferenc: Történelempályázat-alapítás az ELTE gyakorló gimnáziumában. Történelemtanítás, 1977. 4. sz. 20—21. 1. 19 Szabó Imre: Hogyan valósítják meg az országos ajánlásokat a Pest megyei történelemtanárok továbbképzésében? Történelemtanítás, 1978. 3. sz. 21—24. 1. 20 Lappints Pál: A levéltári forrásanyag felhasználása az általános iskolai történelemtanításban. Levéltári Szemle, 1985. 4. sz. 61—63. 1. 21 Eperjessy Géza—Szebenyi Péter: A tanulók történelmi fogalmainak fejlődése. Tankönyvkiadó, 1976. 22 A történelmi dokumentumok iskolai elemzését illetően alapvető művek Unger Mátyás könyvei: Történelmi forrásanyag feldolgozása a gimnázium humán tagozatú harmadik osztályában. Tankönyvkiadó, 1957. Bevezetés a források ismeretébe és a forráselemzésbe. Orsz. Ped. Intézet. 1985. 23 Vas Károly: A történelemtanítás módszertana. Tankönyvkiadó, 1970. 24 Pl. egy feladatlap az első összeállításból: Tanítási egység: A jobbágykérdés (III. gimnázium). A siklósi jobbágylázadás 1766-ban, Spolarics Zsigmond, siklósi iskolamester verse. (Közli Ruzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal.) „Ezer hét száz hatvan hatban / esett paarszt nagy romlásban / Siklós mezző városában, / imitt amott az utcában / Fegyverek volt csákány és bot, / Sok öreg és ifjú ott volt, / De károkra fordult az bot, / Midőn emeltek furkós botot. / Járó Mitter és a Madzag, / Ezek elő járók voltak, kik hamis levélben bíztak, / Magokat is így meg csalták. Igazságról beszélgessünk, / Azt mi magunkban föl tegyük hogy uraknak ne engedgyünk. / Kilencedet el töröllyük. Robottul meg menekedgyünk, / Hogyha egy szívűek leszünk, De ki nem jő (velünk) azt meg öllyük..." A lázadás tényei: A siklósi uradalom a Batthyány családé volt. 1765-ben Siklós várában úriszék ült össze a jobbágyok panaszainak kivizsgálására. A legtöbb panasz a robot miatt volt. Az úriszék a földesúr javára ítélt, s a jobbágyoknak változatlanul többet kellett robotolni az országos átlagnál. Ekkor a parasztok szervezkedni kezdtek, vezetőjük Járó Péter, harkányi jobbágy volt. Gyűlést tartottak, s a gyűlés résztvevői rábeszélték a többi jobbágyot is: tagadják meg a robotot, kilencedet és tizedet. 1766. aug. 31-én 600, szeptember elsején már 9000 — karókkal és botokkal felfegyverzett — paraszt gyűlt össze Siklóson. Két század lovas katona verte szét őket, 12 paraszt maradt holtan a vár alatt. 57