LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Wirth Zsuzsanna: Iskola és levéltár: így történik a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. • 1986. [LSZ 1986/1. 37-41. p.]

léltetni kellene valamit. Tanévenként egynél több alkalommal ugyanis nem képzelhető az el, amikor a tanulók utaztatásával jár. A fakultációs tantervnek szinte minden témaköre tesz javaslatot „levéltári gyakorlatra", a tanulók önálló kutatómunkájára. Ez — ugyancsak a vidéki iskolák esetében — nem lenne megvalósítható követelmény, ha nem kerestünk volna valami áthidaló megoldást, hogy az iskolán belül tudjuk a tanulók kezébe adni a szükséges iratanyagot. Csupán néhány „szabad" délután, illetve tanítási szünnap feláldozásába került, hogy a körmendi gimnázium például ma már szinte valamennyi témakörhöz való helytörténeti forrásanyaggal rendelkezik A kért összeállításról (amit ebben az esetben a szaktanárnak kellett válogatni) xeroxmásolatokat készíttettünk, és ezt használjuk. Néhány példa segítségével tekintsük át azt is, hogy melyek azok az irattípusok, amelyeket a legjobban felhasználhatunk. A harmadik osztályban a „polgári forradalom és szabadságharc nemzetközi összefüggései" című témakör azt javasolja, hogy tekintsük át az iskola székhelyének és környékének népmozgásait, a XVIII. századi demográfiai változásokat. Ehhez az 1728. és 1828. évi királyi és az 1744. évi dicalis összeírásokból másoltattunk ki lakóhelyünkre vonatkozó adatokat. Tanórai elemzésekor a következő szempontok adhatók meg: 1. Vessük össze az összeírásban szereplő családfők családi nevét, és állapítsuk meg, hogy melyik nevek szerepelnek mindhárom összeírásban! 2. Figyeljük meg, hogy mikor, milyen új nevek jelennek meg, a név hangzása alapján állapítsuk meg, hogy az „új személy" milyen nemzetiségű lehetett! 3. Milyen a növekedés aránya az egyes időközökben? A demográfiai változások szemléltetésén túlmenően más megfigyelési szempontokat is adhatunk a tanulóknak az adóösszeírások elemzéséhez. Megfigyelhető a társadalmi tagozódás alakulása {jobbágyság rétegeződése) és a lakosság vagyoni helyzete a mezővárosban. Szépen nyomon követhető az is, hogy hogyan alakult az iparosok létszáma, összetétele. Ezzel kapcsolatban a következő feladatok adhatók: 1. Vizsgáljuk meg, hogy milyen a jobbágyok és a zsellérek aránya az egyes összeírásokban! Készítsünk grafikont és vessük össze! 2. Hány családfő neve mellett szerepel, hogy valamilyen iparral is foglalkozik? Milyen iparágak voltak ismertek? Melyik réteg körében van a legtöbb iparos? 3. Müyen az egész és töredéktelkes jobbágyok aránya? 4. Milyen felszereléssel rendelkeztek a jobbágygazdaságok? 5. Állapítsuk meg a jobbágyok adózásának mértékét! A xeroxmásolatok készíttetésével jobban közelíthetünk annak a követelménynek a megvalósításához, hogy a tanulók ismerkedjenek meg a kutatás módszereivel, mintha egyszerűen csak kimásolnánk számukra a felhasználandó forrásokat és mintegy forrásgyűjtemény formájában adnánk a kezünkbe. Igaz, a kutatóterem hangulatát nem vihetjük be így minden egyes órára, de a tanuló látja a betűformákat (paleográfiai gyakorlatot is tervez a tanterv) megismerkedhet a korabeli fogalmazás és helyesírás szabályaival — így jobban rá tud hangolódni a feladatra. A negyedik osztályos tanterv szintén bőven ad lehetőséget a helytörténeti anyag feldolgozására. „Két földreform: a Horthy-korszakban és a felszabadulás után" — szerepel a témajavaslatok között. A feladat az, hogy a gimnázium körzetében gyűjtsenek a tanulók adatokat, hogy miképpen hajtották végre lakóhelyünkön a Nagyatádi-féle, majd a felszabadulás utáni földreformot. A kérdés feldolgozása komplex, összehasonlító munkát kíván. Előkészítésére éppen ezért nagyobb gondot kell fordítani. Be kell szerezni egy kimutatást arról, hogy 54