LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Réfi Oszkó Magdolna: Magyarország vízgazdálkodása: földrajzóra az Országos Vízügyi Levéltárban. • 1981. [LSZ 1981/1. 91-99. p.]
A Tiszavölgy fogalmának e helyes meghatározásával kapcsolatos a Tiszavölgy rendezésének korszerű értelmezése is: ez tette lehetővé,hogy ebben a munkában a reális adottságoknak és követelményeknek megfelelően jelölje ki a megoldandó feladatokat és azok egymásutánját is: „...a Tiszavölgy szabályozásának fogalmába nemcsak a Tisza, hanem a vele közvetett vagy közvetlen kapcsolatban levő folyók és általuk okozott mocsárok és kiöntések rendezését, karbantartását, illetőleg lecsapolását, nemkülönben az egész tiszavölgyi vízszerkezetnek bárminemű hasznosítását is belefoglaljuk..." (Szerződmény, 1846.) Rendkívüli időszerűsége miatt nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a nagy szerepet, amit Széchenyi ebben a programban az öntözésnek szánt, A vizek kártételei elleni védekezést, csak a vízrendezés első lépésének tekintette, s ezt ismételten hangsúlyozta is: „A Tiszaszabályozás első részét ti. a védmunkálatokat kivinni..." — nem elég! Meg kell valósítani az öntözést is: ,^nelyet csak a jövő nemzedék fog ugyan elérni, de melynek előbb-utóbb végre be kell következnie, ha van jövője a nagy magyar síkságon a magyar nemzetnek, h°gy gyarapodjék, számban szaporodjék és a földművelési kultúra azon fokára emelkedjék, melyre az Úristen e szép hazát teremtette, ha ahhoz az emberek bölcsessége és kitartó munkaereje járul." De nem hagyhatjuk említés nélkül azt sem, hogy a vízrendezéssel kapcsolatban szükségesnek tartotta az Alföld és a peremvidék fásítását, erdősítését is — hogy megakadályozza a talajerózió további pusztítását! (Az öntözéses gazdálkodásra való áttéréshez hasonlóan a talajerózió elleni védekezés és az erdősítés is ma vált időszerű feladattá!) Ha pedig tekintetbe vesszük Széchenyinek a víziutak fejlesztésével kapcsolatos elgondolásait és tevékenységét, egy korábban páratlan, szinte teljes és tökéletes, korszerű vízrendezési, sőt vízgazdálkodási program körvonalai állnak előttünk. 8 — A 3. ábra elemzésével értékeljük a Tiszavölgy és Magyarország ármentesítési munkálatait és hasonlítsuk össze az olasz, a holland és a francia eredményekkel! A Tiszavölgy rendezése kollektív alkotás. A szervező gazdaságpolitikus Széchenyi István, a mérnök Vásárhelyi Pál és a földmunkások tízezreinek kemény és áldozatos munkájával elindított, s másfél évszázad óta fejlődő, tökéletesedő hatalmas mű. Jókai Mór: „Minden munkás előtt tisztelettel hajtom meg a fejem, de a tiszamenti kubikusok előtt levett kalappal haladok végig." 9 95