LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Tudományos feltárás, forráskiadványok - Útmutató a jobbágyfelszabadításra vonatkozó adatszolgáltatáshoz. • 1972.03.13 [51521/1972 X. LIG]

3, a/ 4 meya , g<fa\t pénztevhfjc öcszmonnyisége ezüst forintban, kifejezve* Lzen úrbéresek esetén .1 o b b á> y & a z da s ágorik ént »o házas zae^ér gazdaságon« ként /tehát ne m telkenként!/ fizotott l-l ezüst forintét jelentő ocnzus­r.ak a fontiok-összessége által fizetett együttes mennyisége értondő, b/ Az urbérpótló szerződés nollet_t szolgálák os&t'n ugjíincoak a ezer-. zőclés előírásai az irányadók., 4. A mogsz.ünt teVmány,járadék., jfivel a helységek döntő többsége a Job­bágyfelszabadításig földosuri kilenoeddel és egyházi tizeddel tartozottt legegyszerűbb, ha beérjük azzal, hogy a szóban forgó helység úrbéres vagy úrberpótló szerződés.alapján kezelt jobbágysága össztermése ötödének le­adása alól mente'sült. Ha valamely - nem nagy jnunkával felderíthető - irat­ból kidorül, hogy egyik vagy másik helység nem kilenceddel és tizeddel, hanem más módon meghatározott termékmennyiséggel adózott, akkor természet'­szerüleg ez az utóbbi mennyiség veendő számításba. Ha e mennyiséget az i­rátok pozsonyi mérőben adják^meg, és nem lehet megállapítani, hogy ez aa­adózók termésének hányadrésze, akkor a terményszolgáltatási kötelezettsé­get hektoliterekre célszerű átszámítani. III. 1. Az 1048 óta egybevont községek esetén a fenti adatok községenként külön is, de összesitve is kivetitendők. -2. Az 1848 előtt örökváltságra lépett községek esetén - ha erre mód van -'megállapítandó az örökváltság teljes összege, valamint az is, hogy ezen összegből a helység 1348-ban még mennyivel tartozott, mert csak az utóbbi megváltási tehor tekinthető a jobbágyfelszabadítás folytán eltö­röltnek. IV e , 1, A kivánt adatok jórészt azon negyek levéltáraiban deríthet ők. fel, amelyeidhez a kérdéses helység 1848-ban tartozott, üágátél értetődik, hogy -3zámos helység adatait más meg3r ék levéltáraiból kell beszerezni /pl. Bala­tonfüred-Zala, Snying-Veszprém, Csq&eg-Sopron, Mezőtur-Heves, A-kasztó-Pest, Sarkad-Hajdú-Bihar stb./. 2. Az adatok megállapításához a legtöbb támpontot a következő iratso­t. rozatok nyújtják: a/ Hegyei törvényszékek úrbéri, birtokrendezési iratai /amelyek a . t különböző levéltárakban különböző elnevezésű fondot alkothatnak, pl. Acta 1 sedrialia stb./; / b/ Az Acta Urbarialia /ahol ilyen létezik/; c/ i.ogyoi közgyűlési /enctleg '-'alispáni"/ iratok; 3 Dten8il3zám: 32$ Készült 50 pl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom