LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - A közművelődésről. Indoklás. • 1976.10.26 [1976:V. tv.]

velődési intézményeket, közösségekbe szerveződve, iskolai és iskolán kívüli keretek között igyekezett megszerezni a társadalom átalakításához és az or­szág újjáépítéséhez szükséges tudást, s megterem­tette az új népi értelmiség nevelésének lehetősé­gét is. A születő szocialista társadalom — a gazdasági és politikai nehézségek ellenére — létrehozta a tö­megek művelődésének legfontosabb alapintézmé­nyeit, államosította az iskolákat, a kulturális intéz­ményeket, kiépítette a közművelődési könyvtárak és a művelődési otthonok országos hálózatát, s a kultúra terjesztésének valamennyi eszközét a szo­cialista célok szolgálatába állította. Napjainkra ezek az intézmények, a közműve­lődés eszközei és formái megsokasodtak, egyre sok­oldalúbb, minőségében, tartalmában is gazdagabb lehetőséget nyújtanak az állampolgároknak. A tö­megtájékoztatási eszközök, s különösen a televízió általánossá válásával a közművelődés eszközei je­lentősen gyarapodtak. Az elmúlt két évtizedben minőségi fejlődés ment végbe a közművelődésben. Változott a mű­veltség tartalma és jellege a politikai, a gazdasági és a tudományos-technikai fejlődésnek megfele­lően. A közízlésből fokozatosan kiszorulnak a fel­szabadulás előtti Magyarország polgári ízlésének legrosszabb elemei, az ízlésben, az életformában, a szokásokban gyarapodtak a szocialista vonások. A kultúra egészséges fejlődésének még meglevő, vagy újonnan kialakuló gátjai azonban szükségessé teszik a közművelődési munka tudatosabb és egy­ségesebb fejlesztését. A művelődés fejlesztése a szocialista társa­dalomban szükségszerű. Fejlődtek és fejlődnek az igények is, amelyek a magasabb szintű közműve­lődési tevékenység kialakítását sürgetik. Ugyan­akkor vannak olyan rétegek, amelyek hátrányos helyzetük miatt, a rendelkezésre álló lehetőségek­kel sem tudnak élni. Feladatunk tehát, hogy e ré­tegek körében széles körű társadalmi összefogással, korszerű módszerekkel és eszközökkel fejlesszük a művelődési igényeket, tegyük általánossá a mű­veltséget. A szocialista termelési mód és a szocialista de­mokrácia fejlődése nem nélkülözheti a művelt, ma­gas fokú politikai- és munkakultúrával rendelkező állampolgárok sokaságát. A közösségi társadalom művelt emberek, sokoldalúan fejlett személyiségek és közösségeik tudatos munkáját és közéleti tevé­kenységét igényli. Ezt csak az egész nép folyama­tos művelődése és a kultúra létrehozásában való részvétele útján lehet elérni. A fejlett szocialista társadalom építése tehát a közművelődés folyamatos és sokirányú fejlesztését, a közízlés, a közgondolkodás formálását követeli. 2. A közművelődésről szóló törvényjavaslat ezeknek a céloknak a megvalósítását szolgálja. Tá­maszkodva a népművelés eredményeire, de annak korszerűtlenné vált elemeit megszüntetve, a teljes közösség folyamatos és aktív művelődését kívánja elősegíteni. Ez minden állampolgár érdeke, egy­úttal közösségi érdek, az egész társadalom ügye, társadalmunk további fejlődésének nélkülözhetet­len eleme. Ezért a közművelődésben való részvétel az állampolgárnak önmaga és a társadalom iránti kötelessége, a politikai és a munkahelyi vezetőnek pedig a közművelődés támogatása tisztségéből ere­dő kötelessége. A közművelődés fejlesztését csak tervszerű ál­lami tevékenységgel és széles körű társadalmi ösz­szefogással lehet megvalósítani. Fejlesztésében te­hát minden állami szervnek, munkahelynek és la­kókörzetnek, valamennyi társadalmi szervezetnek és érdekképviseleti szervnek feladata van. Külö­nösen nagy jelentőségű e munkában az oktatási­nevelési intézmények és a közművelődést szolgáló valamennyi intézmény együttműködése, összehan­golt tevékenysége. Mindez szükségessé teszi a köz­művelődés egészét átfogó magas szintű jogi szabá­lyozás megalkotását. A közművelődésről szóló törvényjavaslat fi­gyelembe veszi a közművelődésben eddig elért eredményeket, a társadalom előtt álló legfontosabb feladatokat, a közművelődési tevékenység jellegét, támaszkodik a hatályos jogszabályokra és rendel­kezéseiket elvi szinten általánosítja. A törvényja­vaslat meghatározza a közművelődés célját és in­tézményrendszerét, az átfogó feladatokat és meg­valósításuk legfőbb feltételeit; megszabja a tevé­kenység legáltalánosabb kereteit, s annak egységes elveit; jellegét tekintve, általános tartalmú tör­vénytervezet. 3. A törvényjavaslat: I. fejezete „Általános rendelkezések" cím alatt a törvény célját, a közművelődési tevékenység alapelveit és az általános közművelődési feladato­kat határozza meg. II. fejezete „A közművelődési feladatok meg­valósítása" cím alatt az állam, a tanácsok, a lakó­helyek és a munkahelyek, a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek, továbbá az oktatá­si-nevelési intézmények és a közművelődést szol­gáló intézmények feladatait állapítja meg. III. fejezete „A közművelődés irányítása és fel­tételei" cím alatt szabályozza a közművelődés irá­nyítását, személyi és anyagi feltételeinek megte­remtését. IV. fejezete a hatályba lépésről és a végrehaj­tásra vonatkozó felhatalmazásról rendelkezik. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. fejezet Általános rendelkezések (1—11. §.) 1. A törvényjavaslat 1—10. §-ai fog­lalják össze a törvény célját és a közművelődési tevékenység alapelveit. A célok és az alapelvek a fejlett szocialista társadalom építése és az állam-

Next

/
Oldalképek
Tartalom