LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Kiss Dezső: A levéltárak és a közművelődés • 1974. [LSZ 1974/2–3 261-271. p.]
művelési (közművelődési) tanácskozásokon. Ezirányu feladatok - különösen a falusi krónikairás - minél jobb megoldása érdekében példamutató a Baranya megyei Levéltár és a megyei Népfront Bizottság együttműködési szerződése, amely meghatározza mind a levéltár, mind a népfront feladatait. D/ A közművelődés levéltári segítésének főbb eredménye? és problémái Az előbbi fejezetben részletezett eredmények bizonyítják, hogy a levéltárak felismerték, hogy nemcsak a tudományos és igazgatási feladatok, hanem népünk műveltségének emelésével kapcsolatos feladatok tudatos vállalásával, anyaguknak a közművelődés szolgálatába állításával is nem lebecsülendő mértékben járulhatnak hozzá a levéltári intézmény társadalmi hasznosításához és társadalmi elismeréséhez. Vezetésükben és dolgozóikban tudatosult, hogy a szocialista közművelődésnek tudományos alapokra kell épülnie, sőt a tudomány eredményeit kell a nem szakemberekhez közvetítenie. Helyesnek bizonyult az az álláspont, hogy a levéltárnak a közművelődés segítésében az őrizetében lévő iratanyag sokoldalú felhasználásával, közkinccsé tételével kell résztvennie. A közművelődést segítő sokoldalú levéltári tevékenység legfőbb eredménye a helytörténeti tevékenység (kiadványok készítése, konferenciák, kiállítások szervezése) széleskörű kibontakozása volt. Ezzel levéltáraink már a közművelődési párthatározat előtt is messzemenően hozzájárultak a helytörténeti ismeretek tudományos szintű terjesztéséhez, a szülőföld, a szűkebb haza jobb megismeréséhez, a szocialista társadalmi tudat kialakitásához, a marxista világnézeti nevelés fejlesztéséhez. Bár a levéltárfenntartó tanácsok az elmúlt néhány év alatt is sokat tettek már levéltárainkért, a közművelődési tevékenység kibontakozását levéltáraink többségénél még mindig gátolja az anyagi és főleg személyi feltételek hiánya. Szükség volna pl. kiállítási helyiségre valamennyi levéltárban, ahol időnként akár ismeretterjesztő előadást, akár történelemórát is lehetne tartani. A személyi feltételek javitását pedig az szolgálná elsősorban, ha levéltárainkban - a jelenlegi tudományos létszámon felül - helytörténész státuszt rendszeresítenének, mivel a helytörténetirás a levéltáraknak intézményszerü feladata. A levéltári közművelődési tevékenység negatívuma, hogy még mindig kampány jellegű és aránylag szűk területre korlátozódik. A reprodukció-kollekciók készítését, amelyet a közigazgatási területük minden részébe megküldhetnének, a megfelelő technikai eszközök hiánya gátolja. Nem megfelelő a levéltári kiadványok terjesztése: nagyobb részük raktáron marad, nem jut el mindenhová, ahol felhasználhatnák. Gátolja a levéltári anyag szélesebb körű közművelődési felhasználását a levéltárak, valamint a levéltári anyag őrzésével és gyarapításával felhatalmazott tudományos és közművelődési intézmények együttműködésének itt-ott megmutatkozó hiánya. A közművelődési munka intenzitását fokozná, lehetőségeit szélesíteni, ha ezen intézmények között egészséges munkamegosztáson 269