LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Kállay István: Az Országos Levéltár közművelődési tevékenysége az elmúlt 100 évben • 1974. [LSZ 1974/1. 131-138. p.]

Az Országos Levéltár nemzetközi hirét és tekintélyét növelték azok a kiállítások, melyeken az ország határain kivül vett részt. Az első ilyen az 1900. évi párizsi világkiállitás volt, ahol főleg az ezredéves kiállitás anyagát mutatták be. Ezt követően az intézmény a felszabadulásig öt nemzetközi kiállításon representálta anyagát: többek között a bécsi vadászati, a firenzei és genovai könyvtártörténeti és a párizs' lengyel kiállításon. A felszabadulás után a nemzetközi kiállításokon való részvétel növekedett. 1948-ban a párizsi 1848-as és a hollandiai "Westfáliai béke", ezt követőleg a párizsi jelvény- és cimer-, az 1967. évi várnai Hunyadi, majd a torinói Kossuth, 1969-ben a bécsi Albertina, 1970-ben a krakkói "Lengyel-magyar kapcsolatok 1000 éve", a moszkvai-leningrádi "A magyar művészet 1000 éve", a római "Középkori magyar művészet" és az 1973. évi berlini 1848-as kiállítást említeném. Az ezekre kölcsönzött és ott bemutatott levéltári iratok nagy érdeklődést váltottak ki. A kiállítások mellett - sokkai szerényebb keretek között - a Levéltár törekedett, hogy munkáját, épületét, anyagát az oda látogatók előtt ismertesse. Az első ilyen látogatásról 1912-ből van feljegyzés /22/ mikor a továbbképzésen részt vevő középiskolai tanárok látogatták meg a Levéltárat. Az elmúlt negyedszázadban az intézményt felkereső egyéni és csoportos látogatók száma jelentősen nőtt. Ezek vezetése során a cél a Levéltár és a levéltári munka megismertetése, népszerűsítése, jelentőségének érzékeltetése, a történelem iránti érdeklődés felkeltése. A látogatók az állandó kiállításon kivül nagy érdeklődést tanúsítanak az egész épület, különösen a fotó- és restauráló műhely, a kutatóterem iránt. Közöttük gyakran találkozhatunk külföldiekkel is. A felszabadulás előtti Országos Levéltár nem helyezett súlyt a levéltári propagandára. Ennek ellenére rendszeresen jelentek meg adatok a Magyar Minervában, Magyarország Evkönyvében történetéről, feladatairól, szervezetéről, anyagáról, épületéről, személyi állományáról. 1933-ban adatokat szolgáltattak egy népszövetségi nemzetközi levéltári útmutató, két évvel később egy többnyelvű cicerone számára. 1942-től kezdve a havonta több ezer példányban megjelent budapesti idegenforgalmi eseménynapló rendszeresen megemlékezett a Levéltárról is. Az 1930-as években a Magyar Filmiroda képes levelezőlapokat készített a Levéltár egyes iratairól, épületéről. /23/ Az utolsó negyedszázadban a levéltári propaganda egyre jobban előtérbe került. A magyar rádió pl. 1946-ban időről-időre beszámolót közölt a tudományos kutatásrokróI, köztük a Levéltárban folyó munkáról is. Az első közlemény - melyhez az adatokat az intézmény szolgáltatta - hangsúlyozta, hogy az Országos Levéltár iratai már nem a nemesi előjogokat, hanem a dolgozókat szolgálják. /24/ A Levéltárról adatok jelentek meg továbbra is a Magyar Minervában és az eseménynaptárban . Ennek ellenére az 1952. évi vizsgálati jelentés a "levéltári propaganda igen szegényes" voltáról beszél. /25/ A Levéltárról készült képes levelezőlapok 1964-ben fogytak el. Ekkor egy török szultáni fermánról, fővezéri sátorról, a tanulmányi alap alapitóleveiének címlapjáról és Eger város térképéről készültek ujabbak. Az 1960-as évektől 135