LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Bezerédy Győző: A községi krónikaírás megszervezése Baranyában. • 1973. [LSZ 1973/1. 39-51. p.]

50 Az első félév lezárása után a helyzet a következő: 1. valamennyi községben megindult a munka 2. községi (nagyközségi) tanácsok a krónikaírók részére általában 600. - Ft-tól 4800. -Ft-ig (a falu nagyságától függően) terjedő tiszteletdijat is biztositanak. 3. A községek mellett a városok is tervezik a kronikairás megindítását: Szigetvár 1972. I. 1-ével, Mohács és Komló 1973. I. 1-ével. 4. A krónikaírók zömükben rendelkeztek olyan felkészültséggel, hogy használható, értékes munkát készítsenek. A krónikaírók foglalkozás szerinti megoszlása a következő: pedagógus 174 vb titkár 29 tanácselnök 10 tanácsi dolgozó 9 kirendeltségvezető 12 mezőgazdász 5 Müv.Ház. ig. 9 postai kézbesítő 4 egyéb dolgozó 11 nyugdíjas 4 párttitkár 1 boltvezető 1 ref. lelkész 1 postafiók vezető 2 tak. szöv.ig.eln. 1 könyvelő 2 MÁV.forg. szolg.t. 1 óvónő 1 tanuló 1 ismeretlen 17 A kronikairás első, máris meglevő eredményének a nagy lendülettel beinduló fotózást tekinthetjük. A községi tanács költségén a legtöbb helyen fényképezőgépet,fotófelszerelést vásároltak és hozzákezdtek a falu mai képének megörökítéséhez. Ezeknek a felvételeknek az egyik példánya a krónikákkal együtt, azok dokumentumgyűjteményében a Levéltárba kerülnek. Ezzel párhuzamosan elkezdték a régi fotók gyűjtését is. Ez utóbbi ugyan nem tartozik szorosan a kronikairás témájához, de egyébként elkallódó és esetenként hallatlanul értékes fotóanyagot menthetünk meg ezzel. így került be máris a Levéltárba a Kölkedi Tsz. megalakulásától a Tsz. megszűnéséig (1958-tól 1971-ig), illetve a Mohácsi Tsz-be történő beolvadásig a legfontosabb eseményeket rögzítő, több mint 100 felvétel. Természetesen nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a krónikairásban közvetlenül részt nem vevő emberek is tudomást szerezzenek erről a nagy munkáról, hisz távolabbi célunk az, hogy egy-egy falu krónikáját ne egy ember irja meg, hanem egyre többen kapcsolódjanak bele, és idővel krónikairó körök alakuljanak ki. A nagyobb helyeken ez szükségszerű is lesz. Gondoskodni kellett tehát a megfelelő propagandáról. 1971-ben a Pécsi Rádió kerekasztalbeszélgetés keretében foglalkozott a krónikáirással, a Dunántúli Napló pedig e témára több izben is folyamatosan visszatért. - Ugy gondoljuk, az emberek tudomást szereztek erről a nagy munkáról, és a jövőben egyre többen kapcsolódnak be a községi krónikairásba. A kronikairás nagy jelentőségű esemény a megye életében. Az országban először vált ez egy megye területén intézményessé, és a helytörténetirásnak pótolhatatlan forrásává. Értékét a jövő fogja igazán megmutatni. Meg kell említeni a Baranya megyei Tanács vezetőjének, Horváth Lajos elnöknek a segítségét és mindenek előtt Takács Gyula elnökhelyettes kezdeményezését és támogatását ebben