LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Jánosi Ferenc: Honismereti mozgalom–krónikaírás–levéltárak. • 1966. [LSZ 1966/1 149-163. p.]

-157 -d/ Végül évenként rögzitené a krónika a zárszámadást, a közgyűlésen elhangzott véleményekkel együtt, sokoldalú statisztikát a szövetkezet életéről, működéséről, az év legjobb munkásainak nevét és teljesítményét, a szövetkezet külső szereplését /sajtóban, rádióban., televízióban, kiállításokon, az export terén/, a vezetők életrajzát /évenként másét és másét/, az uj tagok adatait, a szövetkezet belső ünnepeit, az egyéni és kollektív kitüntetéseket /kiváló dolgozók, szocialista brigádok, élüzem, vándorzászló/, a jövő év feladatait, a terveket* Vitatott kérdés a falu múltjának megörökítése is» Erre vonatkozólag a krónika nyilván csak hosszabb-rövidebb tájékoztatást adhat /főleg nyomtatott forrásanyag, esetleges helytörténeti tanulmányok stb. alapján/, amit kiegészíthet a múlt még meglévő, de már tünedező emlékeinek /régi életmód, foglalkozásbeli hagyományok, munka- és háztartási eszközök, ruházat, népi épitkezés, népművészet stb*/ fényképes-Írásos megörökitése, a múlt nevezetesebb mozzanataira vonatkozó visszaemlékezések feljegyzése /a századkezdet paraszti- és munkásmozgalmai, az első világháború, a Tanácsköztársaság, a Horthy-korszak, a-második világháború, a felszabadulás eseményei stb,/, A módszert illetően a múlt megörökitése két formában is lehetséges: a krónikairó müve indításakor *? mintegy bevezetésül - rövid történeti összefoglalót ad a falu múltjáról, vagy pedig áz események folyamatos megörökitése során, azokhoz kapcsolódva jegyzi fel a múlt egy-egy érdekes mozzanatát /pl* lebontanak egy régi házat m szólni lehet a régi népéletről, meghal a falu egy nevezetes embere - fel lehet jegyezni az illető életrajzát, a nevezetesebb eseményeket, melyeknek részese volt stb,/. S ha már itt tartunk, foglalkozzunk a falu átfogó története megirásának kérdésével is, mely a falukrónikások tanácskozásain ugyancsak ismételten felvetődött. A falukrónikától jogosan megkivánt történeti visszapillantás ugyanis felkeltheti egyes szakkörök tagjaiban a múlt iránti komolyabb érdeklődést, a település átfogó története, a falumonográfia megirásának gondolatát is', ehhez viszont már- más intézményekkel együtt •* a levéltárak ^fokozottabb segitségére is szükség ván. Hangsúlyozni szeretnénk: ez a törekvés csakis abban az esetben egészséges, ha megvan a kellő szakmai felkészités és állandó támogatás, A szolid szakmai felvértezettség negligálása, a túlzott Önbizalom és hebehurgyaság itt nemcsak eleve kudarcra van Ítélve, de a honismereti mozgalom színvonalas népművelési törekvésével éppenséggel szembefordul. Számolva tehát azzal, hogy bár a helytörtenetirassal megalapozottan foglalkozó,.szakkörök száma szükségszerűen csak lassan fog növekedni, viszont ilyen szakkörök máris vannak, - részletesebben is ki kell térnünk e körök levéltári adatgyűjtő munkájára, melyr^'központi feladatául * az egyes településekre konkretizáltan - a .jobbágyság életének, a szegényparasztság rétegeződésének, a paraaBti-a^rárszocialista mozgalmaknak, ezeken belül az interetnikus vonatkozásoknak a feltárását kell tekintenünk.