LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Ila Bálint: A regionális történet és a történeti statisztika összefüggései. • 1965. [LSZ 1965/4 105-117 p.]

- 117 -10/ Öss^sit©, kimtatás Magyarország 1787* évi népesedési állapotáról. Közölve: Magyarország történeti demográfiája /Bp.i 1963'./-c. kötetben, 2.sz. tábla. 11/ Taba István: Baranya megye család és lélekszáma 1696-ban. Történeti statisztikai évkönyv 1961-62. 131. 12/ Dávid Zoüfcán: Az 1715-20. évi összeírás. A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957* 13/ Veres Miklós: Szabolcs megye népességi viszonyai a XVIII. században. Történeti statisztikai évkönyv 1961-62. 159. 14/ Az értekezés 124. lapja. - Itt jegyezhetjük meg, hogy magunk az összehasonlításra alkalmas, eddig túlnyomó részben ismeretlen forrásokat Veszprém megye lexikonéhoz végzett szpleskörü regionális kutatásaink kapcsán találtuk meg. ''•'•' Borosy András: NÉHÁNY SZEMPONT A FALUKRÓNIKA-IRÁS GYAKORLATÁNAK KIALAKÍTÁSÁHOZ * 1965. szept. 26-28-án a Hazafias Népfront Nógrádmegyei Bizottsága, Salgótarján város tanácsa VB. és más szervek Salgótarjáni Honismereti Napokat rendeztek. A Honismereti Napok keretében sorrakerülő tanácskozáson a falukrónikák problémáit beszélték meg a krónikaírók és a tanácskozáson résztvevő más meghívottak. Jelenleg Nógrád megye,42 községében írnak,falukrónikát. Levéltáros és tprténészszempontból a falukronika főcélja az, hogy a későbbi kutatok: szamára olyan történelmi forrás álljon rendelkezésre, mely együttes képet adna a község életéről és igy a hazai falu- és parasztság-történet egyik fontos forrásáv válnék. Fontos szerepe lehet természetesen pedagógiai, néprajzi, politikai és más szempontokból is, ezeket azonban itt nem óhajtjuk érinteni. 1965. november 10-én a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Népművelési Intézet a honismereti mozgalom soronkövetkező feladatairól Budapesten ankétot rendezett. Az ankét a krónikairás szakmai segítségében nagy szerepet szánt a levéltáraknak. /A szerkesztőbizottság./