LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Schneider Miklós: A levéltárak és a honismereti szakkörök. • 1963. [LSZ 1963/1–2. 97-105. p.]

- lo5 -A történeti anyag áttekintése után röviden összefoglaljuk a honismereti szakkörök gyűjtő munkájának egyéb területeit. B. FÖLDRAJZI- NÉPRAJZI, VALAMINT IRODALMI- NYELVÉSZETI ANYAG 1. Tárgyi emlékek Az ebbe a csoportba tartozó anyag a tárgyi néprajz, valamint a művészettörténet körébe tartozó ismereteket bőviti ki. Ilyen tárgyi emlékek lehetnek: munkaeszközök, szerszámok, ruhadarabok, fegyverek, népművészeti- és iparművészeti alkotások /fafaragások, fazekaskészitmények, stb./. 2. írásos források Ez az anyag elsősorban a földrajz, lakóhelyismeret, továbbá az irodalomtörténet körébe tartozó ismereteket gazdagitja. Itt megemlíthetők a településföldrajzi, népmozgalmi kimutatások,/melyeket esetleg már a szakkör tagjai állítanak össze/, továbbá térképek, stb. Olyan községben, 111. városban, melynek nevezetes /iró, művész, tudós, stb./ szülötte van, az illető kéziratainak a gyűjtése is feladat lehet. 3. Szóbeli források A szóbeli források gyűjtése a folklór és a nyelvészet körébe tartozik. Ezen a vonalon elsősorban jellegzetes helyi népmesék, népdalok, népszokások, valamint táj szavak lejegyzése, 111. gyűjtése történhet. Az utóbbi három csoportba tartozók gyűjtésével kapcsolatban a muzeumok, valamint magyarszakos pedagógusok támogatását vegyék igénybe a honismereti szakkörök. Ezzel röviden áttekintettük a honismereti szakkörök gyűjtő munkájának főterületeit. Különösen részletesen szólva az Írásos történeti forrásokról, hogy ezzel is elősegitsük a honismereti szakkörök és levéltárak minél gyümölcsözőbb együttműködését. -o-o-o-o-o-