LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Bekény István: A levéltárak az oktatási és népművelési munka szolgálatában. • 1957. [LH 1957/1–2. 260–269. p.]

zás sötétebb szinü, hogy az iratok jobban érvényesüljenek. Az iratok mellett rövid regeszíát helyeznek el, mely megadja az irat leírását, dátumát, tartalmát söt tartalmazza esetleg gépírásos átírását és fordítását is. Kiállítási célokra külföldre is kölcsönöznek eredeti iratokat A frankfurti levéltár a Párizsban megrendezett Goethe és Franciaország c„ kiállításra küldött iratokat, a dán levéltárak pedig elsősorban Svéd- és Németországba kölcsönöznek iratokat A belga és a francia levéltárak sem zárkóznak el a kölcsönzések elől. A francia levéltárak az utóbbi években Angliába, az Egyesült Államokba, Belgiumba, Svájcba és Haitibe kölcsönöztek eredeti iratokat Iratreprodukciók iskolai célokra. A levéltári dokumentumokról készült mikrofilmek vetítésének pedagógiai értéke .erősen vitatott Egyes országok levéltárosai szerint a vetítés nem felel meg, mert a bemutatott oklevelet vetítés közben nem lehet alaposan megvizsgálni, s az okleveleket nem lehet összehasonlítani. Helyesebbnek találják az átírásokat a facsimiléket és a fotókópiákat A stuttgartiak a mikrofilmvetitést Jó módszernek tartják, mely a történeti segédtudomá nyok egyetemi oktatásánál nélkülözhetetlen, de fontos szerepe van, szerintük, középiskolai szinten is az irástipusok illusztrálásánál és a tananyagban szereplő személyek eredeti Kézírásának be mutatásánál. Az elemi iskolai szinten csak illusztrált levéltári iratok bemutatása lehet indokolt Ál talános az a vélemény, hogy csak- kevésszámú, jellemző, jól olvasható, a szemlélőben mély be nyomást keltő iratot érdemes vetítés céljaira rilmre vennt Minden felvételhez, szükség esetén, magyarázó szöveget kell kapcsolni. Egyes országok levéltárai az azonos tárgykörű iratokról készülő sorozatokat kedvelik, míg mások az egyes iratokat és pecséteket külön veszik íel. Franciaországban Fénelon-ról pl. egy 30 felvételből álló sorozatot készítettek. A közép- és az elemi iskolák, számára általában kevés fényképgyüjteményt adnak ki, Anglia ban az a vélemény, hogy a facsimilékben közzéteendő iratok kiválogatásában a levéltárosnak részt kell vennie. Ez szórványosan már igy is történik, pl, a történelemkönyvekben publikálandó dokumentumok kiválogatásánál. A namuri állami levéltár iratokat ábrázoló képes levelezőlapokai szán dékozik készíttetni s az iskolások között terjeszteni. Ezt Franciaországban már meg is valósitot ták. 4953-'ban 4600 sorozatot vásároltak meg a tanulók és az iskolák. A jelenlegi .sorozatok 6-6 dokumentum fotókópiáját tartalmazzák, A sorozatok cimei* Franciaország -1789-ben. A konvent (két sorozaO* Az első császárság. A középkorra vonatkozó sorozatok most késsülnek. A képeslapö kon kivül Franciaországban 400-400 fénymásolatot tartalmazó dokumentum kötetek is készülnek, A sorozat cime «Franciaország történetének dokumentumaid öt kötetre tervezik. Két kötet már meg is jelent Az iratok válogatását bizottság vizsgálja felül, melynek tagjai a tanulmányi felügyelök, ,& Nemzeti Levéltár, a Nemzeti Könyvtár és a kiadók képviselőiből áll, -fe + + Mint már az előzőkből is látható; levéltárak és oktatásügy kapcsolata legjobban Franciaor szagban épült ki, s valóban a nemzetközi levéltáros közvélemény ugy tartja nyilván, hogy első nek a francia levéltárosok karolták fel az isicolai és az iskolánkivüli oktatás és nevelés ügyét Fran ciaországban tűzték ki tudatosan ezt a célt a levéltárak elé és maga a munka is ott folyik a legrendszeresebben. A francia Nemzeti Levéltár és a Franciaországi levéltári igazgatóság vezetője Charles Braibant igen nagyra értékeli ezt a feladatot, s ami történt e téren, jórészt az ő kezdeményezéseinek eredménye. Az első nemzetközi levéltári Kerékasztal Konferencia is (melynek anya gát az előzőkben ismertettük) az ő javaslatára vette fel a kérdést mudjárt első összejövetelének anyagául. A francia levéltárak e területen végzett munkájának tanulmányozása apróbb részleteiben is igen tanulságos lehet számunkra. Ezért az alábbiakban a francia levéltárosok értekezletéről és a francia levéltárügy egyes problémáiról beszámoló tudósítások alapján kíséreljük meg annak vázolását; mi történt eddig a francia levéltáraknak az ifjúság és a nagy közön ség oktatási és nevelési munkájában való felhasználása terén. Célunk mindenekelőtt a munka módszereinek ismertetése, hogy esetleges próbálicozásainknál' ezeket alkal mázni tudjuk. 264