LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló az MLVT 2019. május 23–25-i egri vándorgyűléséről (Haraszti Viktor). Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 95-100.
97 2019/3. tartalmazza a levéltárakban őrzött, 1990 utáni pártiratok tételes nyilvántartását. Egyúttal szükségesnek vélik a más gyűjteményekben, párt-irattárakban őrzött iratok feltárását is. Az Ltv. 17. § (1a) d) bekezdése szerint a levéltárral nem rendelkező országos köztestületek és közalapítványok az MNL OL illetékességébe tartoznak. A bizottság javasolja, hogy a kifejezetten fővárosi tevékenységi körű köztestületek és közalapítványok (főként a szakmai kamarák) esetében ez az illetékesség legyen a BFL, mint másik általános levéltár esetében is kimondva. A helyi – települési, kistérségi – köztestületek, közalapítványok a területileg illetékes közlevéltár illetékességébe tartoznak. A települési önkormányzatok által alapított közalapítványok esetében az illetékes a települési önkormányzati levéltár. Az előadó beszámolt még a BFL-ben a civil szervezetekkel kapcsolatban végzett gyűjtőmunka eredményeiről. Horváth Ferenc (Vác Város Levéltára igazgatója) a munkabizottság által vizsgált másik szakterület feltárt hiányosságait a „Hogyan és mikor teljesül a levéltár illetékessége a gazdasági társaságoknál” című előadásában ismertette. A gazdasági szervek (társaságok) esetében a levéltárak illetékességi feladatait vizsgáló munkacsoport tagjai Szabó Attila (MNL OL, a munkacsoport vezetője), Szabó Bence (MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára) és az előadó voltak. A bizottság több jogszabály-módosítási javaslatot is kidolgozott, főképp a levéltárak közti illetékességi területek egyértelmű elhatárolására, mind a korábban és még ma is állami tulajdonban lévő, mind a magántulajdonba került gazdálkodó szervek esetében. A működő, állami tulajdonrésszel sosem bíró, magántulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatban illetékességi kérdések nem merülnek fel gyűjtőterületi igen, de a gyűjtőköri elhatárolást jogi eszközök nélkül a levéltáraknak kell rendezni. A munkacsoport tagjai a jogszabályi háttér feltárásán túl vizsgálták, mely gazdasági társaságokat és milyen értékelési szempontok alapján kell levéltári szempontból számításba venni és miképp alakul a közlevéltárak illetékessége a gazdasági társaságok esetében. Javaslatokat fogalmaztak meg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és Budapest Főváros Levéltára illetékességének elhatárolása tekintetében, körülhatárolták az MNL OL illetékességi feladatait a jogutód nélkül megszűnt budapesti székhelyű gazdasági társaságok esetében, valamint foglalkoztak az állami szaklevéltárak és a települési önkormányzati közlevéltárak gazdasági társaságok esetében fennálló illetékességével és a gazdasági társaságok, mint magániratok gyűjtőterületi kérdéseivel. Az MNL OL és a BFL Levéltára illetékességének elhatárolására a bizottság olyan javaslatot tett, hogy a két levéltár közötti illetékesség alapvetően a társasági tulajdonviszonyon (állami-önkormányzati) alapuljon, de figyelemmel a proveniencia elvére, míg az állami tulajdonba vétel előtti fővárosi önkormányzati társaságok feletti illetékességet a BFL gyakorolja, addig az állami tulajdonú, később önkormányzati tulajdonba került szervek feletti illetékesség a MNL OL-t illesse. HÍREK
