LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - A Magyar Levéltárosok Egyesülete vándorgyűlése Pécs, 2018. július 9–11. Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. 85-108.
94 Levéltári Szemle 68. évf . mazó minősítő lapon. A szakfelügyelőket szöveges útmutató segíti a helyszíni szemle során az értékelésben. Összehasonlítást láthattunk a 2013-ban és 2017-18-ban elvégzett szakfelügyelői minősítés eredményéről, illetve elhangzott a tapasztalatok alapján egy-két kisebb módosítási javaslat. Szlabey Dorottya (MNL SZKI, főosztályvezető-helyettes) intézményközi megállapodás keretében töltött két hetet a Türingiai Tartományi Levéltár Főlevéltárában Weimarban. Szakterülete alapján elsősorban az állományvédelmi területen folyó munkákról szerzett tapasztalatait osztotta meg előadásában. Lehetősége volt egy olyan tömeges restaurátor műhely munkájában is néhány napig részt venni, ahol a 2004-ben részben kiégett Anna Amália Történeti Könyvtár erősen károsodott nagy értékű köteteit kezelik, mentik meg az utókornak. Czikkely Márton (tanársegéd, doktorjelölt, Szent István Egyetem) a papírt káro sító penészgombafajok mikrobiológiai vizsgálatait ismertette. Áttekintésében beszélt a levéltári anyagot veszélyeztető penészgombák tulajdonságairól, fajairól, elterjedéséről. Sokat megtudhattunk a penészgombák életfolyamatairól, amelyek a levéltári iratok lebontását is elősegítik, ha adott körülmények között táptalajjá válnak. Tárgyalta a szaporodás és a fertőzés terjedésének meggátolására alkalmas módszereket és a szakmailag megfelelő, iratokon alkalmazható fertőtlenítési eljárásokat is. Az előadások után beszélgetés alakult ki, amelyhez többen hozzászóltak, különösen a raktárminősítés és a penészgomba fertőzés veszélye és elkerülése témában. Oktatás- és tudománytörténeti szekció Együtt élő nemzetiségek, valamint egyetemi klubélet 1968 után A szekció előadásai alapvetően két nagy témakör köré csoportosultak és számos érdeklődő kolléga részvételével zajlottak. Draskóczy István (egyetemi tanár, ELTE BTK) A Mátyás-kor egyetemtörténetírása című előadásában áttekintette azokat az újabb kutatási eredményeket, amelyek a korszak egyetemtörténetírásával foglalkoznak. Kiemelte többek között Klaniczay Tibor kései munkáinak a jelentőségét, valamint rámutatott arra, hogy a peregrináció vizsgálatának legújabb eredményei milyen lehetőségeket rejtenek. Kimutatta, hogy királyunk uralkodása utolsó két évtizedében (1470 után) csökkent a Bécsben és Krakkóban tanuló magyarországiak száma, ám drámai hanyatlásról nincs szó. A csökkenés a két egyetem történetével magyarázható. Mátyás fontosnak tartotta, hogy a magyarországiak külföldön tanuljanak, s többük tanulását támogatta. Szögi László (c. egyetemi tanár, ELTE BTK) Nemzetiségek a 19. századi felsőokta tásban című előadásában a soknemzetiségű Magyarország diákjainak külföldi és ha zai tanulmányairól szólt. A külföldi peregrinációban valamennyi hazai nemzetiség részt vett, de korszakonként más-más arányban. A nemzetiségi hovatartozást meghatározó adatok már a korai 16–18. századi forrásokban is megjelennek, de ezek HÍREK
