LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Változó egyetem, változó levéltár. Beszámoló a 60 éves ELTE Egyetemi Levéltár és a 25 éves Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség közös rendezvényéről (Csik Tamás). Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. 96-100.

99 2018/3. munkaerőhiány enyhítése, levéltári e-nyilvántartó rendszer feltöltése, az iratkezelés hatékonyabb támogatása, közös rendezvények és kiállítás. Jövőbe mutató célként az előadó hangsúlyozta a levéltári infrastruktúra fejlesztését, a pályázatok előkészíté­se kapcsán elengedhetetlen adminisztratív támogatás fontosságát, illetve a lobbierő hatékonyabb kihasználásának lehetőségét. A szekciót követően vita alakult ki a fel­sőoktatási levéltárak szervezeti keretei tárgyában, amelyben az egyik álláspont hívei a jogszabályokból következő intézményi önállóságra helyezték a hangsúlyt, miköz­ben a másik oldal részéről – elismerve a törvényi szabályozás figyelembe vételének fontosságát – felhívták a figyelmet a kis levéltárak számára sokszor irreálisan nagy­nak tűnő kihívásokkal kapcsolatos megfelelési kényszerre és a szervezeti keretektől független szubjektív szempontokra. A következő szekció az elektronikus iratkezelés és a digitalizálás kérdéskörét jár­ta körül az egyetemi levéltárak vonatkozásában. Lux Zoltán osztályvezető az MNL Országos Levéltára részéről az e-iratkezeléssel kapcsolatos intézményi tapasztala­tokról számolt be. Bár az egyetemi levéltárak technikai lehetőségei még nem teszik lehetővé az előadó által említett modell alkalmazását, azonban a felvetett kérdésekkel hamarosan a kisebb intézmények is szembesülni fognak (az e-iratok jogszabályi kör­nyezete, iratkezelési rendszerek hitelesítése, az e-irat fogalmi meghatározása, új tema­tikájú képzések). Bényei Balázs főosztályvezető a Semmelweis Egyetem Igazgatási és Iratkezelési Igazgatóságától érkezett. A fővárosi orvostudományi egyetem kapcsán külön érdemes kiemelni, hogy talán egyedüliként egy olyan szervezeti egységet ho­zott létre, amely az intézményi szaklevéltár mellett az egész egyetemen kézben tartja és ellenőrzi az iratkezelést. A mindenhol megszokott anyagi, szervezési, technikai és emberi nehézségeken túl Bényei Balázs felhívta a figyelmet arra is, hogy munkájuk ellátásához szélesebb jogkört is kaptak egy új iratkezelési folyamat módszeres kiala­kításához és annak betartatásához. Bár a régebbi iratok digitalizálása, a levéltárnak való elektronikus iratátadás, a digitális tartalom megőrzése és a rendszer karban­tartása még megoldatlan problémát jelent, de úgy tűnik, a támogató hozzáállás és a szervezeti keretek létrehozása elengedhetetlenül szükséges a minden levéltárat foglalkoztató probléma megoldásához. Zsidi Vilmos , a Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Levéltárának vezetője más oldalról közelítette meg a digitalizálás kérdését. Az előadó elsősorban a maradandó értékű iratok elektronikus feldolgozásáról be­szélt a kulturális örökségvédelem szempontjából. Mint kiemelte, míg tíz éve elsősor­ban még az adatbázis-építésre koncentráltak az intézmények, manapság a hangsúly már egyre inkább a digitalizáláson van. Ennek a törekvésnek az eredménye például az egyetemek vezetőtestületi tanácsüléseiről készült jegyzőkönyveknek az elektro­nikus formában történő közzététele is. Lakatos Andor , a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője szintén a digitalizálás témakörét járta körül, de ezúttal az egyházi levéltárak vonatkozásában. Az előadáshoz az alapot egy egyházi levéltárak köré­ben végzett felmérés adta, amelynek keretén belül kiderült, hogy az intézmények Hírek

Next

/
Oldalképek
Tartalom