LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Változó egyetem, változó levéltár. Beszámoló a 60 éves ELTE Egyetemi Levéltár és a 25 éves Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség közös rendezvényéről (Csik Tamás). Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. 96-100.
97 2018/3. együttműködés kiépítését, egy muzeális gyűjtemény létrehozását, illetve az Egyetemi Könyvtárral való együttműködésből következő perspektívákat. Az MFLSZ elnökeként és a Szegedi Egyetem Levéltárának vezetőjeként Vajda Tamás általában a felsőoktatási levéltárakat, illetve velük együtt a szakmai szervezetet érintő aktuális problémákról beszélt. Mint megjegyezte, a levéltáraknak csak kisebb része van közvetlenül az egyetemi vezetés alá rendelve, a többi intézmény pedig nagyobbrészt a könyvtáraknak alárendelten működik. Hogy a felsőoktatási levéltárak nagyobb befolyáshoz jussanak saját fenntartó intézményeiken belül, ahhoz az előadó szerint feltétlenül szükséges a levéltárak összefogása, az egyetemek és főiskolák iratkezelésének hatékony támogatása, illetve az arculatépítésbe való aktívabb bekapcsolódás. Az MFLSZ jövőjéről szólva hangsúlyozta a tagság aktivitásának növelését, a finanszírozási problémák enyhítését, az érdekképviseleti tevékenység erősítését, a technikai fejlesztéseket, a digitalizálás aktívabb támogatását, illetve az új levéltárak alapításának elősegítését. A Trianon és a felsőoktatás elnevezésű szekció előadói a száz évvel ezelőtti események egyetemtörténeti vonatkozásait vették górcső alá. Ujváry Gábor a VERITAS Történetkutató Intézet vezetője a két legkritikusabb év, 1918 és 1919 felsőoktatási politikájáról beszélt. Kiemelte, az időszak az egyetemeken is kedvezett a radikális szervezetek létrejöttének, miközben a Károlyi- és Berinkey-kormányok az egyetemi autonómiát súlyosan sértő intézkedéseket is hoztak. Az intézmények ellenállása miatt végül az egyetemek belső függetlenségét is teljes mértékben felfüggesztették a Tanácsköztársaság alatt. Az ELTE jogelődje, a Budapesti Tudományegyetem Trianon utáni történetéről szólva Varga Júlia , az ELTE Levéltárának főlevéltárosa szintén ki emelte a jobboldali radikalizmus előretörését. A folyamatok éreztették hatásukat a felsőoktatásban is, aminek eredményeként a társadalmi és politikai káosz nagyban hozzájárult a végül kifejezetten az izraelita diákok arányának visszaszorítását célzó „numerus clausus” törvény megalkotásához. Ugyanakkor sikereket is könyvelhetett el a fővárosi intézmény, hiszen jogi úton védte meg vagyonának vitatott részét Csehszlovákiával szemben a Hágában székelő nemzetközi bíróság előtt. Hollósi Gábor , a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa előadása kezdetén a Debreceni Tudományegyetem alapítását megelőző több évtizedes próbálkozásokat emelte ki. Mint elmondta, az egyetemalapítási kísérletek első kezdeményezői között ott találhatjuk a református egyházat és magát a várost is, míg végül Tisza István hathatós támogatásával 1912-ben törvény született a debreceni és pozsonyi intézmények létrehozásáról, amelyre emlékezve az előbbi 1931-ben fel is vette az egykori támogató nevét. Az új egyetem kampuszainak kiépülését természetesen a világháború és az azt követő összeomlás jelentősen hátráltatta, ezek egy részének megnyitására csak jóval az egyetemalapítást követően került sor. Dévavári Zoltán tudományos munkatárs szintén a VERITAS Történetkutató Intézettől érkezett, és a magyar felsőoktatási rendszer délvidéki felszámolásáról tartott előadást, amelyben elsősorban az 1918 és 1929 között zajló folyamat különféle állomásait mutatta be. Hírek
