LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Közgyűjteményi kihívások napjainkban – a Fiatal Levéltárosok Egyesületének 10. Tudományos Nyári Tábora (Fóris Ákos). Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. 91-95.
94 Levéltári Szemle 68. évf . A közgyűjtemények képviselői ezen a vásáron megismerhetik munkájukat, így az új és megújuló kiállítások tervezése során sokkal nagyobb kivitelezői piac ajánlatai közül válogathatnak, ezáltal is növelve a megvalósuló kiállítások színvonalát. Kora délután Zámbó István, a BFL főosztályvezető-helyettesének vezetésével megkezdődött a BFL és az FLE közös őszi konferenciáját előkészítő műhelymunka. A meghívott előadók a levéltárakban őrzött vizuális és tárgyi források által felvetett kérdéseket járták körbe. Zámbó István bevezető előadásában a BFL IV. Főosztályán végzett munkájára alapozva mutatta be az őszi konferencia problémafelvetését. 2018 januárjában a főosztály fotófeldolgozási stratégiát készített a fotók feltérképezésére, rendezésére, leírására, megőrzésére és publikálásra vonatkozólag. A levéltár fényképeinek feltárása viszont ráirányította a figyelmet más vizuális és tárgyi forrásokra is, így júniusban létrehozták a Vizuális és Tárgyi Források Munkacsoportot a források feltárására, gyűjtésének szabályozására, állományvédelmi feladataira, leírására és közzétételére. Az előadó több példán keresztül érzékeltette, hogy egy iratanyagban milyen változatos formában jelenhetnek meg vizuális és tárgyi források, s milyen nehéz a meghatározásuk. Emellett felvetette a kontextus virtuális megtartásának lehetőségét és bemutatta a BFL mikrofilmtári raktárát, amely a fotók tárolására optimálishoz közelítő körülményekkel és felszereltséggel rendelkezik. Végezetül szólt a levéltárban tárolt és az iratképző szerveknél még kint lévő filmtekercsek feldolgozásának, illetve gyűjtésének problémáiról. A bevezető előadást követően Gellér Judit, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ kurátora osztotta meg tapasztalatait egy archívum, egy digitális gyűjtemény létrehozásával kapcsolatban. Habár a Capa Központ – más közgyűjteményekkel szemben – nem rendelkezik saját gyűjteménnyel, így csak kiállítótérként szolgál, a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj 25. évfordulójára össze tudott állítani egy online archívumot a pályázaton résztvevő alkotóktól. Gellér bemutatta, hogy az archívum összeállításában milyen elméleti és gyakorlati megfontolások játszottak közre, milyen problémák merültek fel a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában való felkutatástól, az alkotók felkeresésén át egészen a digitális technológia által feltett kérdésekig. A panelbeszélgetés további résztvevői elsősorban saját gyűjteményüket bemutatva reflektáltak a vizuális és tárgyi források kérdéskörére. Hussein Evin a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársaként A magyar filmörökség kalandos útja cím mel beszélt a magyar filmgyártás, filmforgatás és –fogyasztás kezdeteiről, illetve, hogy a Filmarchívum 1957-es megszületéséig hogyan alakult a filmörökség megőrzésének ügye. Az előadó elsősorban azt emelte ki, hogy a 20. század első felében szinte semmilyen maradandó értéket nem tulajdonítottak a filmeknek, így a háború, az emberi hanyagság vagy a selejtezések következtében az 1945 előtti magyar filmek jelentős hányada megsemmisült. Hírek
