LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Közgyűjteményi kihívások napjainkban – a Fiatal Levéltárosok Egyesületének 10. Tudományos Nyári Tábora (Fóris Ákos). Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. 91-95.
92 Levéltári Szemle 68. évf . hogy a színháztörténetre vonatkozó különböző források egymáshoz való viszonya milyen kérdéseket vet fel a feldolgozásukkor. A szakmai munka július 20-án Mákos Judit, az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára munkatársának Gyakorlatcentrikus foglalkozások a levéltárban – a gyerekek képesség- és kompetenciafejlesztése című előadásával kezdődött. Az előadó áttekintette, hogy miképp vált 2009-től egyre inkább prioritássá a fiatalabb korosztályok megszólítása a felnőttek mellett. A szolnoki papírgyár történetére és a papírgyártásra vonatkozóan ugyan több kiállítást és foglalkozást is csináltak fiatalok számára, a valódi nyitást a „Nyitott levéltár, velünk élő múlt” TÁMOP-os projekt keretében megtartott levéltári foglalkozások jelentették. A délelőtt további részében az előadók a közgyűjteményi – elsősorban a múzeumi területi – képzések aktuális problémáit és lehetőségeit járták körbe. A kerekasztal-beszélgetést Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettese nyitotta meg. Kiemelte, hogy a kerekasztal-beszélgetés legfőbb kérdése, hogy az egyetemi oktatás és a múzeumok igényei közötti rést miképp lehet megszüntetni. Ezt követően Lukács Fanni, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum muzeológusa mutatta be a Pulszky Társaság Ifjúsági Tagozatának, a Pulszky FIATnak a múzeumi szakképzéssel foglalkozó munkacsoportjának munkáját. Tapasztalataik szerint gyakran a muzeológiai képzést adó intézmény oktatói sem igazán tudják, hogy milyen ismeretanyagra volna szüksége egy jó múzeumi szakembernek. A Pulszky FIAT ezért tartja szükségesnek, hogy létrejöjjön a múzeumi vezetők, oktatási intézmények és diákok közötti kommunikáció. Németh Szandra, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Gyűjteményi osztályának vezetője a skanzen Múzeumi Oktatási és Módszertani Központját (MOKK) mutatta be. Mint kiemelte, amíg a Magyar Nemzeti Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ elsődlegesen a múzeumi digitalizációs, statisztikai feladatokat koordinálja, addig a Skanzen MOKK módszertani és szakmai továbbképzéseket tart, kiadványokat jelentet meg a témában. A Skanzen képzéseinek ismertetése mellett rátért több képzési problémára is. Rendkívül heterogén diplomával rendelkező személyek dolgoznak múzeumokban, nehéz meghatározni, milyen készségek szükségesek a múzeumi munkához, illetve az egyes munkakörökhöz (pl.: múzeumpedagógus, muzeológus, kommunikációs munkatárs). A MOKK képzéseinek gyakorlati részét a Kiállítás-rendezés A-tól Z-ig kurzus áttekintésével mutatta be az előadó. Minden előadó részéről kritikaként jelent meg, hogy minisztériumi és felsőbb szinten a jelenlegi képzések (egyetemi muzeológia) fenntartása jelenik meg, amely a szak elsorvadását, illetve annak stagnálását hozza magával. Emellett a különböző muzeológiai tanfolyamok is elsősorban EU-s támogatásokból valósulnak meg, így innen is hiányzik a megfelelő állami anyagi támogatás. Szükség lenne a közgyűjteményi szakma, az egyetemek, illetve a fenntartók együttműködésére és a képzés Hírek
