LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Fiziker Róbert: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2016. évi vándorgyűléséről. Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. 7-

Fiziker Róbert 18 tából a tíz évvel korábban útjára indított AtoM program web alapú, nyílt forráskódú és szabadon hozzáférhető dokumentációval rendelkező szoftvert fejlesztett ki és bocsá­tott a felhasználók rendelkezésére. A program a nemzetközi levéltári szabványokat al­kalmazó fejlesztési sablonok segítségével támogatja az egyes felhasználók igényeihez való alakítást. Ezeknek a fejlesztéseknek a honi eredményeiről és a felmerült problé­mákról két előadás hangzott el. Koltai András, a Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára vezetője Az AtoM projekt fejlesztésének célszerű irányai című előadásában a saját fejlesztési és adaptálási tapasztalatairól számolva be jelölte meg azoknak a problémáknak körét, amelyekre a további munka során megoldást kell találni. Az egyházi levéltárak számára kidolgozott közös AtoM szoftver alapon álló segédlet, a már feldolgozott adatokat a széleskörűen alkalmazott Excel táblázatok importálásával oldotta meg. A levéltári szintek helyes megállapítása azonban az esetenként eltérő levéltári megoldások miatt különös figyel­met igényelt. Az EAD szabvány legfelső szintként fondot ismerő metódusa miatt olykor csak a címbe írt jelzettel lehetett a pontos információkat rögzíteni. Egyszerű feladatnak tűnhet a sorba rendezés feladata, de mint ezt az előadó megjegyezte, például a római számok kezelésének megoldása már fogas kérdésnek bizonyult a rendszeren belül. Más oldalról viszont a kapcsolódó levéltári egységek esetében rugalmasan az e-kutatás link­jeit írták be az adatmezőkbe – mondta el Koltai András, majd képernyőről képernyőre mutatta be a megvalósítás eredményeit, az egyes adatátviteli lehetőségek megoldásait, valamint a további megoldandó problémákat. Acél Róbert, a Pécsi Tudományegyetem levéltárosa Gyakorlati alkalmazhatóság feltét­elei az AtoM programban címmel számolt be az egyetemi levéltárak AtoM szoftver alapú fej­lesztéséről. Meglátásait a problémák és lehetséges áthidaló megoldások összefüggésé­ben tárgyalta. Megemlítette a nagybani műveletek lehetőségének hiányát, amelyek im­portálási eljárásokkal, vagy a szülő beállítások öröklődésével részben orvosolhatónak bizonyultak, de amelyek bizonyos esetekben már elégtelenek, ezért új fejlesztési lépé­seket igényelnek. Felhívta a figyelmet, hogy a program a magyar gyakorlattól eltérően más logika mentén szervezi például a gyarapodás, a fogyaték, és az iratképzők nyilván­tartásának kezelését, és felvetette a magyar szabályok szerint megkövetelt naplók új modulként való létrehozásának szükségességét. A panelbeszélgetés során a közönség soraiból elhangzó kérdésekre nagyon konstruktív válaszok hangzottak el. A Budapest Főváros Levéltára adatszolgáltatási problémájával kapcsolatos felvetésre a Magyar Nemzeti Levéltár képviselője az intézménye által kifejlesztett ScopeArchiv EAD ex­port programját kiegészítő alkalmazás átadását ajánlotta fel. Az AtoM program fejlesz­tésének és magyarországi bevezetésének eddigi lépéseit a jelenlévők bíztatónak és eredményesnek látták, további fejlesztését intézményesen is támogatandónak ítélték. * Az Állományvédelmi Szekció első előadója Czikkely Tibor, a Magyar Nemzeti Levéltár Szakmai koordinációs központján belül működő Állományvédelmi és reprográfiai osz­tály vezetője, aki Földalatti raktárak klímával és klíma nélkül. Egy költségtakarékos intézkedés állományvédelmi tapasztalatai címmel tartotta meg beszámolóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom