LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Fiziker Róbert: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2016. évi vándorgyűléséről. Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. 7-

Fiziker Róbert 14 ban bemutatott kiállítást emelte ki, mely az 1335. évi királytalálkozótól a V4-csoport megalakulását kezdeményező 1991. évi találkozóig megtett utat ábrázolja. (A vándorkiállítás a tervek szerint Magyarországon is látható lesz, és rövidített verzióját bemutatják a Szöuli Nemzetközi Levéltári Kongresszuson is.) Flóra Ágnes, a Román Nemzeti Levéltár képviselője, a Kolozsvári Állami Levéltár munkatársa a Norvég Alap finanszírozásával, az Állami Levéltár, valamint a bukaresti és kolozsvári egyetemek együttműködésében megvalósuló, Romániában eddig példa nélkül álló digitalizálási programról számolt be, amely mintegy 35 ezer levéltári egységre terjed ki, zömmel a 16. század végéig, és az eredmény remélhetőleg rövidesen az interneten is elérhető lesz. Az adatbázis kialakításakor a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának DL/DF adatbázisát tekintették mintának. Problémaként említette ugyanakkor, hogy a digitalizálandó anyag körét elsődlegesen román történeti, nem pedig levéltári szempontok szerint jelölték ki. * A Forrásközlő Szekció a 2001. évi megalakulása óta a győri vándorgyűlésen tartotta 16. tanácskozását. Az eszmecsere, amelyet az elmúlt évekhez hasonlóan nagy érdeklődés kísért, szokás szerint kapcsolódott a vándorgyűlés központi témájához. Az Évfordulók, forráskutatások és forrásközlések címmel megtartott szekcióülés során három alapvető kérdésre kerestünk választ: 1. Milyen forrásokat őriznek a levéltárak az aktuális évfordulók kapcsán? 2. Ezekben milyen kutatások történtek? 3. Milyen forráspublikációk születtek ezekből? A bevezető, problémákat összefoglaló referátumot Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárának igazgatója tartotta A 20. század második felének levéltári forrásai, a forrásfeltárás és a forrásközlés tapasztalatai az MNL Fejér Megyei Levéltárában különös tekintettel az évfordulókhoz köthető forrásfeltáró munkára címmel. Előadásában az ismertetéseken túl kitért módszertani problémákra, a forrásfeltárás nehézségeire és az iratokban előforduló személyes adatokkal kapcsolatos morális kérdésekre is. Azt ezt követő két referátum az 1956-os események két ikonikus helyszínéhez kapcsolódott. Batalka Krisztina, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem levéltárának vezetője Műegyetem 1956–2016: források 60 év távlatából című előadásában a műegyetemi hallgatók és oktatók szerepvállalásának, illetve az események forrásainak és forrásadottságainak bemutatása után arra a kérdésre keresett választ, hogy hat évtized után milyen új adatok várhatók még a témára vonatkozóan. Különösen a személyes jellegű források feltárását, az újonnan bekerült visszaemlékezések, levelezések és az évfordulók környékén korábban kallódó iratanyagok feldolgozását tartotta fontosnak. Sávoly Tamás, a Magyar Rádió Archívumának levéltárosa a Rádió ’56-os köztörténetben játszott szerepének, az akkor keletkezett iratfajtáknak és azok őrzésének és az események ottani dokumentálásának ismertetése után a Rádió Archívumának ’56-os vonatkozású írásos, hang- és mozgóképi anyagait, korábbi és az évforduló kapcsán gyűjtött forrásait (hagyatékokat, visszaemlékezéseket, egyéb gyűjteményeket) és kutatói publikációit mutatta be sok illusztrációval. Előadása végén felhívta a hely- és köztörténettel, a média-, oktatás-, zene- és színháztörténettel foglalkozók figyelmét a gyűjteményben rejlő kiaknázatlan kutatási lehetőségekre.