LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2015. évi vándorgyűléséről (Garadnai Zoltán). Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. 83-93.

Hírek Markója Szilárd igazgató (Országgyűlési Könyvtár) előadásában a portál létrehozásának körül­ményeiről beszélt. Az Országgyűlési Könyvtár által az NKA-hoz benyújtott és támogatást nyert pályázat biztosított lehetőséget a pilot-projekt jellegű kísérletre. A közgyűjtemények, amelyek a szűkös források miatt állandó versenyben vannak egymással, most a Hungaricana projekt kere­tében sikerrel működtek együtt. A program keretében kitűzött cél, az NKA által támogatott pá­lyázatok során létrehozott digitális tartalmak egyazon felületen való elérhetőségének, közzété­telének biztosítása volt, ami jelentős szakmai eredményként könyvelhető el. A vállalkozás in­formatikai hátterének megteremtését az Arcanum Adatbázis Kft. segítségével oldották meg, amely moduláris rendszert alakított ki, rugalmasan alkalmazkodva a programban résztvevő in­tézmények rendszereihez. Az adatállományok egyrészt az egyes intézmények szerverein, más­részt pedig az Arcanum Adatbázis Kft. által üzemeltetett szervereken találhatók, és méretük immáron meghaladja a 100 terrabájtot. A Hungaricana napi többezres látogatottsága egyértel­műen sikerként könyvelhető el. A programban résztvevő mintegy 150 közgyűjteményi intéz­mény, — köztük határon túliak is - tevékenységének összefogója a könyvtárak részéről az Or­szággyűlési Könyvtár, levéltári oldalról Budapest Főváros Levéltára, a múzeumok tevékenysé­gének összehangolását felvállaló intézmény azonban még hiányzik. A Hungaricana portál levéltári tartalmairól Kenyeres István főigazgató (BFL) tartott előadást. Elmondta, hogy a 2009 óta működő Magyar Levéltári Portálon összegyűjtött levéltári adatbázi­sokat, digitalizált iratokat, levéltári kiadványokat, sikerült teljes körűen migráltatni az új rend­szerbe. Tájékoztatása szerint jelenleg 27 levéltár anyaga érhető el a rendszerben. A több mint három millió metaadatokat tartalmazó levéltári rekord mintegy feléhez már az eredeti irat digi­talizált változata is elérhető. A vármegyei jegyzőkönyvek 12 levéltár anyagából kerültek be a gyűjteménybe, de emellett a főváros Törvényhatási Bizottságának jegyzőkönyvei is elérhetők a portálon. Az MNL Országos Levéltára középkori okleveles forrásait, valamint a Királyi Köny­vek digitalizált anyagát, továbbá a feudális korszak összeírásainak adatbázisait is elérhetővé tet­te. A Hungaricana portálon közzétett anyag minőségét és használhatóságát Kenyeres István az­zal jellemezte, hogy míg a nagy európai közgyűjteményi projekt keretében létrehozott Europeana portálon a felhasználók átlagosan 12 másodpercig tartózkodnak, addig a Hungaricana portálon ez a szám tízperces értéket mutat, ami az jelenti, hogy az utóbbin érdemi kutatásokat is lehet folytatni. A Hungaricana portál technikai hátteréről, megvalósításánál alkalmazott megoldásokról az Arcanum ügyvezető igazgatója Bis^ak Sándor beszélt. Előadásából kiderült, hogy a magyar cég, felhasználva az elterjedt és nemzetközi téren is elfogadott alkalmazások nyújtotta lehetőségeket, időnként a nemzetközi piacra is kilépve sikeresen tudja megoldani a közgyűjteményekben őr­zött dokumentumok digitalizálási feladatait. Az elmúlt évtizedben a CD-én, DVD-én közzétett adatbázisok, digitalizált dokumentumok elkészítésekor szerzett tapasztalataikra építve alkal­mazkodtak az újabb technológiai kihívásokhoz. Az újszerű alkalmazások létrehozásában meg­határozó szerepet játszó Google óriáscég hozzáférhető eszközeit is bevonva, de saját fejleszté­sekre alapozva oldották meg immáron 15 millió oldalnyi dokumentum digitalizálását. Az előadást követő hozzászólások és élénk diskurzus a digitalizált iratok közzétételével kapcso­latos jogi szabályozási kérdéseket vetették fel, a kulturális közadatok újrahasznosításával is fog­lalkozó törvénymódosítás apropóján. Felmerült az igény a digitalizált iratok letöltési lehetősége­inek, illetve, szolgáltatási díjak befizetésének, elszámolásának egyszerűen lebonyolítható, fel­használóbarát módjának kialakítására, amely mind a forrásokat őrző intézmények, mind a fel­használók számára egyaránt jó szolgálatot tehetne. A szekció rendezvény második felében három előadás a levéltárak webes publikációival, illetve közösségi médiahasználat kérdéskörének témájával foglalkozott. Elsőként Sípos András, főosztályvezető (BFL) mutatta be a Ssjttépett esztendők című tematikus honlapot, amely a Ma­gyar Holokauszt Emlékévre készült. A honlapon szereplő személyek életeseményeinek konkrét 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom