LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete V. Tudományos nyári táboráról. 2013. július 10-12. (Kádár Zsófia–Décsey Sándor). Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. 83-91.

Hírek 90 Fóris Ákos előadásában Takács Gyula és társai perét dolgozta el, és ezzel az esettanulmánynyal mutatta be az ÁVH eljárásait a szovjet területeken elkövetett háborús bűntettekkel kapcsolatban. Ismertette, hogy 1945-től a népbíráskodás intézményével párhuzamosan kiépült a politikai rendőrség szervezete is. Ennek egyik fő feladatköre volt a népügyészségekkel és népbíráskodásokkal való együttműködés a háborús bűnösök felkutatásában illetve az ellenük való nyomozásban. Viszont amíg a népbíróságok 1949‒1950-re befejezték tevékenységüket, a magyar politikai rendőrség a továbbiakban is titkos megfigyelés alatt tartotta illetve nyílt eljárást is kezdeményezett a háborús bűnökkel vádolt vagy már korábban elítélt személyekkel szemben. Referátumában az ÁVH-nak az ez irányú tevékenységét vizsgálta meg az előadó egy Rákosi-korszakbeli eljárás menetét feldolgozva. Végigkövette az ügyhöz kapcsolódó V-dossziék alapján, hogy az államrendőrség milyen forrásokból kezdte meg az eljárásokat, illetve bemutatta az eljárás menetét a meglévő dokumentumok felhasználásával. Külön figyelmet fordított az eljárások során megjelenő koncepciós jegyekre, amelyek a korabeli államrendőrség eljárásaira jellemzőek. Kitekintett az ezekből keletkező perekre illetve az esetleges kegyelmi eljárásokra is. Végül arra kereste a választ, hogy az ÁVH politikai manipulációktól és koncepciós jellegtől nem mentes eljárásai menynyiben tárnak fel olyan adatokat, amelyek relevánsan felhasználhatók a Magyar Királyi Honvédség Szovjetunióbeli tevékenységének kutatásához. Durovics Alex a magyarországi tanácsrendszer létrejöttéről és az első tanácstörvényről számolt be, annak megvalósulási fázisait vizsgálva. Az előadás céljaként az jelölte meg, hogy a meglévő levéltári források ismertetésével röviden összefoglalja mindazon fontosabb politikai szervek szerepét, amelyek a tanácstörvény – és ezáltal a leendő tanácsrendszer – kialakításában érdemben befolyásolták annak tartalmi elemeit. E munkához elsősorban az MDP fontosabb szerveinek, a Minisztertanácsnak a jegyzőkönyveit és az 1950–

1953 között a Belügyminisztérium keretein belül működött Helyi Tanácsok Főosztályának vonatkozó dokumentumait használta fel. Az előadás az első komolyabbnak tekinthető tanácstörvény-tervezet létrejöttétől kezdve, annak útját követve vezette el a hallgatóságot azoknak a jelentéseknek a tartalmi összefoglalásához, amelyek az egyes tanácsi szintek „sikeres” felállításáról számoltak be. Juhász Réka referátuma a Hajdú-Bihar megyei tanácstestület 1950–1983 közötti társadalmi összetételéről, illetve az egyes tanácstagok szocialista ideológiának való megfeleléséről szólt. Az előadó kutatómunka megkezdését ismertetve elmondta, hogy a megyei tanács működésének, és hatékonyságának vizsgálatakor merült fel egyik szempontként, hogy érdemes volna megvizsgálni, hogy a tanácstagok mely társadalmi rétegekből kerültek ki. Ezzel kapcsolatban háromféle forrás állt rendelkezésre a tanácsülési jegyzőkönyvek kapcsán. Egyrészt névsorok az üléseken megjelentekről, másrészt az alakuló üléseken elhangzott statisztikai adatok (1968-tól). A harmadik forrástípust az SZMSZ mellékleteként megjelent tanácstagok névjegyzéke alkotta (1971), amely tartalmazta a tanácstag névét, aktuális munkahelyét, lakóhelyét, születési évét, párttagságát, legmagasabb iskolai végzettségét, valamint, hogy melyik tanács választotta meg. Ezen adatok segítségével képet nyerhettünk a tanácstagok között helyet foglaló nők arányáról, a tanácstagok legfelső végzettség szerinti megoszlásáról, foglalkozásszerkezetéről, párttagságáról, valamint arról, hogy hány cikluson keresztül töltötték be tisztségüket. Az alakuló ülésen elhangzott adatok és a korabeli szakirodalom alapján megfigyelhető az a törekvés, hogy növeljék a tanácstagok között a nők, a 30 év alatti személyek, valamint a munkások létszámát. Az adatok elemzése során minde-