LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Somfai Balázs – Boross István – Hermann István: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2013. évi vándorgyűléséről. Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. 84-94.
Hírek vétlenül bemutatni. Nagyon fontos a gyerekek bevonása a foglalkozásokba, a gyerekeknek élményt kell nyújtani, például egy konfliktushelyzetbe való bevonással. Nem a hagyományos tanórán tapasztalt tanár szereppel találkoznak a diákok a múzeumban, mert a múzeumpedagógus inkább elvegyül közöttük, s úgy segít nekik. Rác^ Attila a BFL-ben rendezett témanapon tartott úgynevezett „irányított” kutatásról számolt be. Itt is váltakoztak az általános és a helyi jellegű témák: A Város szövete, az írás története, címer-pecsét-családfa, deviancia-szubkultúra stb. Célként fogalmazta meg az előadó, hogy a gyerekek tapasztalják meg, hogy miként jutottunk el a pergamentől a virtuális térig. Egy feladatlap kérdéssora segíti ebben a foglalkozást tartó levéltárost. A kérdéseket úgy fogalmazták meg, és úgy követik egymást, hogy a válaszoknak mindig egy irányba kell mutatniuk, így mindig a következő kérdés felé irányítják a diákokat az előre megtervezett úton (pl. egy épület — a Szlovák Intézet címének megkeresése az interneten, majd következik a térképen azonosítás). Mai térképen még egyszerű, az 1900-as évek elejéről való térképen azonban már szembesülnek az utcanévváltozással. Adatbázisból visszakereshetők az egykori lakók, tulajdonosok. A tulajdonos hagyatéki eljárása is megtalálható a LEAR-ban, így előkereshető digitálisan a beszkennelt végrendelet. A végrendelethez további kérdések kapcsolódnak, amelyek az értelmezést segítik. Mikor adták ki, mit tartalmaz, ki miért örökölt annyit, amennyit stb. Végül a családfa három generációs összeállítását is elvégezhetik a gyerekek egyetlen irat alapján. De említhetjük még a Pál utcai fiúk projektet az 5. osztályosoknak: a kötelező olvasmány valós elemeinek feltárása levéltári anyag alapján valóban élményszerű lehet. Hasonlóan érdekes a merített papírra pecséttel készített (ok)levél vagy az újságkészítés is. A meghívóban Vagóla Eva pedagógusként szerepelt, de kiderült, hogy pszichológiai képesítéssel is rendelkezik, és a tanórán kívüli oktatás, az élménypedagógia elkötelezett harcosa. Rácz Attila beharangozója szerint az ő előadása hivatott megadni az addig elhangzott gyakorlatok elméleti hátterét. Az oktatás hármas funkcionális besorolásából (formális, informális, non formális) kiindulva a levéltárak gyerekekkel foglalkozó programjai, oktatási jellegű tevékenységei leginkább a harmadik körbe tartoznak. Az Európai Unió 2001-ben deklarálta a tanórán kívüli oktatás jelentőségét. Azért fontos ez a fajta tanulási forma, mert kilépést jelent az iskola „sivárságából”. Természetesen szükség van az iskolákban folyó hagyományos oktatásra, mert a tömeges oktatás másként nem valósítható meg. De a gyerekek a napi 7-8 óra után, ha délutánjukat egy közintézményben hajlandók eltölteni, nem az iskolában tapasztalt frontális oktatásra vágynak, hanem valami más megközelítésre. Milyen módszerek használhatók? Szituációba helyezés, tevékenykedtető, felfedeztető módszerek, saját élményű ismeretszerzés, kooperatív technikák, komplex művészeti fejlesztés, alkotás. Figyelembe kell venni, hogy a mostani iskolás korosztálynak, a „digitális bennszülötteknek” óriási a képi igénye! (Mi azért nem értjük őket sokszor, mert mi maximum „digitális bevándorlók” vagyunk!) Aztán élménypedagógiából fejest ugrottunk a kompetenciafejlesztés rejtelmeibe... Az előadások után hozzászólások, vélemények következtek, amiből lassan egy sokszereplős beszélgetés alakult ki. Ritkán mondható el, de az előadásokkal egyenértékűvé vált tartalmában a szekcióülés ezen része is. Reis^ T. Csaba (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) hangsúlyozta, hogy a közművelődés és az oktatási feladatok is a levéltárak alapfeladatai közé tartoznak, és szorosan össze is függnek egymással. Omaga szülőként szívesen venné tartalmas nyári táborok levéltári meghirdetését, ami bevételteremtésnek is jó lehetőség. Egy gyakorló történelemtanár is részt vett az ülésen, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógusok számos kötöttség közepette nehezen tudnak időt teremteni a levéltári foglalkozásokra. A tananyagot el kell végezni, adminisztrálni kell, nagy a leterheltség. Bár az iskolán kívülről nézve például egy komplex írástörténeti foglalkozás a történelem tantárgyon kívül ismereteket ad a földrajzhoz, a kémiához, a biológiához, a magyar nyelv és irodalom tantárgyakhoz is, ez azonban az iskolák napirendjébe, tanmenetébe egyelőre nehezen építhető be. Elhangzott az is, hogyha az osztályok nehezen jutnak el a levéltárba, a levéltár települjön ki az iskolákba. Ennek a módszernek megvannak persze a maga korlátái a levéltárak oldaláról, gondoljunk 91
