LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Somfai Balázs – Boross István – Hermann István: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2013. évi vándorgyűléséről. Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. 84-94.
Hírek Csorba Hasaló főigazgató (Magyar Nemzeti Múzeum) könnyedebb stílusban elkészített, „Magyar történeti források olaszországi levéltárakban” című rendkívül élvezetes előadásában sok képpel illusztrálta évszázadok magyar vonatkozású műtárgyait és iratait. A közelmúlt történetéből is több példát mutatott be a hallgatóságnak, így például olaszországi plakátokat a magyarországi ’56-os forradalomról. M. Varga Vasaló nyugalmazott főigazgató (Budapest Főváros Levéltára) a Kárpátmedence magyar vonatkozású levéltári forrásainak elkészült és készülőfélben lévő fondjegyzékeiről tartott referátumot „Levéltári együttműködés a Kárpát-medencében” címmel. A Fővárosi Levéltár szakmai kirándulásán született ötletből, miszerint érdemes lenne a szlovákiai levéltárak készülő fondjegyzékeit magyar nyelven is elérhetővé tenni, mára egy széleskörű kárpát-medencei, tágabban közép-európai együttműködés alakult ki valamennyi érintett állam levéltárügyének részvételével. Jelenleg a román levéltáros egyesülettel kialakított kapcsolat révén az erdélyi levéltárak forrásainak feltárása folyik. Az eddig megjelent kötetek mutatják a vállalkozás jelentőségét. Vovák Veronika igazgató (Vágsellyei Levéltár) „Egyházi anyakönyvek Szlovákiában” címmel a családtörténeti kutatásokban leginkább használt irattípus, az államosított és levéltárakban elhelyezett anyakönyvek csehszlovákiai szabályozását foglalta össze. A plenáris ülés utolsó előadójaként Vac^avik György főosztályvezető (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) „A hungarika-nyilvántartás feladatait és az MNL megújított gyakorlatát” mutatta be. A hungarika-kutatás történetében 1964 jelentett fordulópontot, amikor felállították az úgynevezett Hungarika Bizottságot, amelynek feladata volt egyrészt a kutatási alapelvek, irányok meghatározása, valamint egyfajta ütemterv kidolgozása. Meghatározták a hungarika fogalmát (205/1971 (MK 23.) MM-MTA sz. utasítás), és a hungarika-kataszter felállításáról is döntés született. Mindez azt jelentette, hogy központi anyagi támogatást élvezett a feltárás és a másolatkészítés. A rendszerváltozást követő változások azonban a központilag szervezett feltárás végét is jelentették. Ettől kezdődően döntően a pályázati lehetőségekhez mért feltárások folytak, aminek legnagyobb problémája, hogy nehezen követhető, ki melyik iratanyagot tekintette át, miről készíttetett másolatokat. A Magyar Nemzeti Levéltár megalakulását követően fel kívánja vállalni a levéltári területen folyó hungarika-kutatások koordinálását, s ennek megkönnyítésére elektronikus felületen szeretné elérhetővé tenni mindazokat az információkat, amelyek szükségesek egy-egy feltáró tanulmányút megtervezéséhez. A modern hungarika-kataszter megszületéséhez szükséges az 1950-es évektől összegyűlt közel negyven levéltári dobozra rúgó jelentésgyűjtemény feldolgozása. Amásodik napon a plenáris üléssel párhuzamosan két szekció is megkezdte munkáját. A nemzetközi szekció mellett az Oktatás- és Tudomány történeti Szekció ülésén vehettek részt az érdeklődők. Ez utóbbi a már hosszabb ideje futó hallgatói adatbázis projektet, pontosabban megvalósításának részleteit helyezte tanácskozása középpontjába. A hallgatói adatbázis készítés módszertani tanulmánya, amelyet Szögi Cásalo, Varga júlia és /sidi Vilmos jegyez NKA pályázati támogatással már 2009-ben elkészült. Azóta több vita és egyeztetés is zajlott a munkálatokban érintettek széles körének bevonásával. A téma immár értelmiségi adattári bővülten érkezett a megvalósulás küszöbére. Az esztergomi vándorgyűlésen a szekció öt előadása közül négy szorosan kapcsolódott ehhez a témakörhöz. A levezető elnök, Zsidi Vilmos (levéltárvezető, Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára) a megnyitó beszédében kiemelte, hogy mintegy fél évtizedes előkészítést követően, jó esély van arra, hogy az adatbázis építés még 2013-ban komolyabb lendületet vegyen. Szögi Vászjó (főigazgató, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár) „Országos kutatási projekt a magyar értelmiségi adattár elkészítésére I. rész 1566-1849 című előadásában a projekt kezdeményezőjeként és vezetőjeként elmondta, hogy az ELTE Levéltárának vezetésével a hazai egyetemi levéltárak, az egyházi levéltárak, a megyei és a külföldi levéltárak együttműködésével el kívánják készíteni a magyar értelmiség adattárát a felsőoktatási kezdetektől leg87
