LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Múlt és jövő asztalainál. Beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesületének konferenciájáról (Décsey Sándor). Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. 60-65.

Hírek, után a világ bármely pontjáról hozzáférhető - hangsúlyozta az előadó. A 2011-es kezdeményezésű gyűjtemény arról kíván mintát nyújtani, hogy a XXI. század informatikai eszközeivel milyen irányban indulhat tovább az oral history interjúk feldolgozása, közzététele. Az előadó példaként a Vujovits Vladimirtú. készített interjút mutatta be: minden feltöltött interjúnál elérhető az interjúkivonat, az interjúrészletek, a teljes interjú legépelt szövege, a névmutató, a tárgymutató, a fotóalbum és a dokumentumok. A fotók kiemelkedő jelentőségűek, s nagy az érdeklődés irántuk. Molnár János interjúkészítési módszerére jellemző, hogy több bevezető beszélgetés után készíti el a teljes életútinterjút a visszaemlékezővel. Vujovits Vladimír minisztériumi osztályvezető, tolmácshoz hólabdamódszerrel (korábbi interjúalanyok ajánlása alapján) jutott el. A visszaemlékező tulajdonában van például Nagy Imre híres november 4-ei beszédének orosz fordítása, amit az interjúalany aznap készített a Parlamentben készített. A visszaemlékező 1957 és 1965 között a Külkereskedelmi Minisztérium munkatársa volt, KGST ügyekkel foglalkozott, és a külkereskedelmi miniszternek tolmácsolt. 1965 és 1972 között a Minisztertanács munkatársaként, Apró Antal.\ majd Vályi Péter KGST együttműködésért felelős miniszterelnökhelyettesek kísérője és tolmácsa volt. Munkája miatt rengeteget utazott, több száz magas rangú magyar delegációban vett részt. 1972-től a Külkereskedelmi Minisztérium sajtóosztályának vezetője lett, ahonnan 1988-ban vonult nyugdíjba. Az interjú készítésében aktívan részt vett felesége, Vujovits Iness^a, a budapesti Radnóti Miklós Gimnázium nyugdíjas orosz-tanárnője, így az ő élettörténete is részletesen megismerhető. Az előadó reményét fejezte ki, hogy a gyűjtemény a már elkészített interjúk közlésével folyamatosan bővül. Harmadikként Solymosi József, a Hadtörténelmi Levéltár főlevéltárosa beszélt az intézményben korábban végzett, illetve napjainkban induló oral history munkáról. 2000 és 2004 között dr. S^ijj Jolán levéltárigazgató kezdeményezésére a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Néphadsereg korábbi felső vezetőit: vezérkari főnököket, csoportfőnököket, különböző magasabbegység-parancsnokokat (hadosztályszintig lemenően) keresték meg. A nyugállományú tábornokok a levéltár épületében adtak interjút, általában kerekasztal-beszélgetések formájában. Mindössze egy-egy kivétel volt, aki otthonában, vagy máshol nyilatkozott. A beszélgetéseket előbb kronologikus, majd tematikus bontásban készítették. A hang- és videófelvételek mellett, az interjúkat le is gépelték. A résztvevők kinyilvánították, hogy tíz évre letétbe helyezik az interjúk anyagát, utána azonban azok a levéltár gyűjteményébe kerülnek, és kutathatók lesznek. A beszélgetések egy részénél már letelt a tíz év, így azok már elérhetők a levéltárban. A program egyfajta folytatásának is tekinthető az a munka, amit napjainkban kezdenek meg a levéltár munkatársai. A korábbi gyűjtések főként a Honvédelmi Minisztérium és a Néphadsereg egészét érintő kérdésekre összpontosítottak, most azonban egy konkrét esemény, az 1968-as csehszlovákiai intervenció magyar katonai részvétele áll a középpontban, amelyről „Zala" 1968 címmel idén jelent meg a levéltár forráskiadványa. Ennek kapcsán tartottak könyvbemutatót Zalaegerszegen, az eseményekben érintett MN 8. gépkocsizó lövészhadosztály egykori állomáshelyén. Ekkor találkoztak egykori veteránokkal, akikkel interjúkat szerveztek. Az előkészítés során azt a távolabbi célt fogalmazták meg, hogy a nyugdíjas klubok, bajtársi egyesületek hálózatára támaszkodva, legalább hadosztályszinten készítsenek interjúkat volt tisztekkel. Terveik szerint az interjúk legépelt és jóváhagyott szövege szintén letétbe vagy megállapodástól függően egyből az MN Különgyűjteménybe kerül. így az alsóbb szintű vezetésről, az ő életútjukról is lesz oral history forrás. A munka gyakorlati kérdéseiről szólva Solymosi József elmondta, hogy fontos a bizalmi kapcsolat előzetes kialakítása, pl. ebben az esetben jó alap volt a könyv, melyet megküldték az első beszélgetés előtt. Hangsúlyozta, hogy szükséges a jó felkészülés az előzetes kutatás életútra (HM Központi Irattár), alakulatra (MN Különgyűjtemény) vonatkozóan, továbbá kérdéssor összeállítása. A kérdések mellett természetesen lehetőséget kell biztosítani a saját maguk által fontosnak tartott témák kifejtésére. Kálnic^kyné Kat^ Vera, az MNL OL főlevéltárosa a Magyar Nemzeti Bank iratanyagához kapcsolódó oral history gyűjtést ismertette meg a hallgatósággal. Elmondta, hogy a 2012-ben kezdődött új kutatás szokadan formája az anyaggyűjtésnek, mert a levéltárosok és a levéltárak 61