LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A Fiatal Levéltárosok Egyesületének IV. Tudományos tábora Badacsonyban (Décsey Sándor — Mihalik Béla). Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. 96-99.

Hírek át. Mivel állandó átszervezés jellemezte, ezért a feladatkör szempontjából legfontosabb főosztályokat (Vagyonkezelési, Beruházási, stb.) vizsgálta meg, főként az iratkezelési jellemzők, és a döntéshozatal mechanizmusának tekintetében. A második szekció nyitóelőadásában Ternovác^ Bálint a szerémségi és boszniai latin egyházszervezés történetét vizsgálta meg. A szerémi püspökség kialakulását a korábbi gurki püspökségalapítással hasonlította össze, valamint áttekintette a püspökség tatárjárás utáni újjászerveződését is, az új székhely kiválasztását. A boszniai latin rítusú egyházszervezés kapcsán foglalkozott a bogumil eretnekség terjedésével, a magyar joghatóság kiterjedésével, majd röviden áttekintette a magyar befolyás tatárjárás utáni visszaszorulásának okait és történetét. Mihalik Béla előadásában az 1687-ben visszafoglalt Eger egyházi intézményeinek kialakulását mutatta be, összekötve az újjátelepedő város etnikai és felekezeti összetételének kérdésével. Az egyes épületeket a szakrális funkció középkori, törökkori és koraújkori kontinuitásának szempontjából csoportosította. Ennek során megállapította, hogy mivel a püspök 1699-ig Kassán és Jászon tartotta még székhelyét, így a püspök nélküli püspöki székhely kialakulásában a megtelepedő szerzetesrendeknek (jezsuiták, szerviták, ferencesek, minoriták) volt óriási szerepük. A városi társadalom egyes csoportjainál szólt a visszamaradt és keresztény hitre tért törökök, az úgy nevezett újkeresztény közösség sorsáról, a városban megtelepedett protestánsok törekvéseiről, a református lelkész behozataláról, a rác lakosság és papság unióra lépéséről. A műhelyelőadások sorában utolsóként Zarnóc%ki Aron a konstantinápolyi angol követség működését vizsgálta. Ismertette a követség szervezeti felépítését, a titkárok szerepét, a tolmácsok feladatát. Utóbbiak esetében nagy probléma volt a lojalitás hiánya, mert könnyen más követség számára is felajánlhatták szolgálataikat, ami információs veszteséget okozott. A követ feladatai közé tartozott az Oszmán Birodalom területén működő angol kereskedők és közösségek érdekvédelme. A követség feladatai között eleinte a kereskedelmi jelleg dominált, így az első követek is valamilyen kereskedelmi tevékenységet folytattak korábban, vagy a korábbi követ titkárai voltak. Ez az 1620-as évektől változott meg, egyre inkább politikai jelleget kapott, mivel a király is jobban beleszólt a követ kiválasztásába. A 17. század végére a kereskedelmi jelleg másodlagossá vált. A követek fizetését a levantei kereskedelmi társaság finanszírozta. Két utasításuk volt: egy a társaságtól, egy pedig az uralkodótól. Feladatuk volt a kereszténység védelme is, így pl. az európai keresztény hatalmak elleni hadjáratok megakadályozása, ez persze szinte mindig leheteden feladat volt. Háború esetén mediátori feladatot láttak el. Nehézkes volt a kommunikáció a követség és London között: egy levél három hónap, levélváltás félévente. Az új utasítás elküldése sokat késett, megérkezése akár teljesen új politikai helyzetet is találhatott. Zárszavában az egyesület elnöke, Décsey Sándor a műhelyelőadásokról szólva kiemelte, hogy idén is szép számban születettek színvonalas referátumok, és bízik benne, hogy újabb kötetet adhatnak ki, hisz a Zarnóczki Áron és Mihalik Béla által szerkesztett és a korábbi műhelyelőadásokat közreadó első kötet jól sikerült. A mintegy 50 fő részvételével lezajlott konferencia megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma támogatta. A rendezvényt az Elektronikus Levéltár megvalósításával megbízott konzorcium tagjai — a Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. — a Fiatal Levéltárosok Egyesületével közösen szervezték. Décsej Sándor — Mihalik Béla 99