LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Bősze Sándor: A történelem görbe tükörben XXIX. Vas Megyei Levéltári Nap, 2012. április 25. Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. 96-98.

Hírek megfeledkezve magáról - maszturbált. A kőszegi főlevéltárnok referátuma arra kereste a választ, milyen felekezeti szolidaritást váltott ki ez a kétségtelenül visszatetsző eset a protestánsok részéről, miért engedte meg a liturgia a világi jelenlétet a vecsernyén, milyen vizsgálatot rendelt el a városi ügyész, milyen zavart okozott az ítélet meghozatalában a jogforrások bizonytalansága, és hogyan zárták le az ügyet a helyi usus alapján. „A francia hadnagy »szeretői«. Jean Fournier kőszegi szenátor tündöklés és megbuktatása az 1760-as években, avagy egy békétlen ember története" volt a tárgya Söptei Imre korreferátumának. Történt ugyanis, hogy Jean Baptist Fournier, a francia származású, de osztrák szolgálatból elbocsátott nyugállományú katonatiszt 1761-ben ingatlant vásárolt a városban. Azonnal aktívan bekapcsolódott a kőszegi közéletbe. Tette ezt oly sikerrel, hogy néhány hónap alatt beküzdötte magát — igaz, határozott udvari támogatással is — a belső tanács szenátorai közé. Nehéz természete okán azonban hamar kitellett a becsülete a helyi polgárok körében. A gall atyafit hosszadalmas küzdelemben sikerül pozícióiból eltávolítani. E küzdelem zaftosabb állomásairól szólt a kőszegi levéltáros előadása. 1839-1940 fordulóján nem kevés gabonát, zsírt, valamint 11 ezüsthúszast sikerült Sőbér Julinak ellopnia. A szolgálólány érdekes ügye rajzolódott ki Tilcsik György előadásából. Miről is szólt az „Egy törvénytelen leány világrajöttének rövid, ám felettébb tanulságos története Szombathelyen az 1840-es évek elején"? „Egyszerűnek" indult Sőbér Juli története: Szombathely város bírósága egy évi börtönre, negyedévenként húsz korbácsütésre, továbbá az okozott kár megtérítésére ítélte. A pikáns fordulat akkor következett be, amikor kiderült, másállapotban van a lány. A vasi levéltár-igazgató referátumából kiderült, hog)' - összejátszva az egyik börtönőrrel - Sőbér )úlit több ízben is meglátogatta a tömlöcben kedvese, egy vármegyei hajdú. A korbácsolástól eltekintett a tekintetes bíróság, a büntetést ennek fejében meghosszabbították hatvan nappal. A kislány pedig még a börtönben megszületett. Horváth Sándor szerint „Feje tetején a világ", legalábbis ezt a címet adta előadásának. A 19. század elején zajlottak a referátumban vizsgált szalafői események, amikor is alkalmasint valóban a feje tetejére állt a világ egy hagyományos közösség életében is, mégpedig farsang idején. Eg)' másik példát is megismerhettünk az előadónak köszönhetően: a szombathelyi muzeológus elmondta, miként vált az egyébként örömteli keresztelői lakoma már-már rémálommá. Feis%t György igencsak szókimondó szövegközlésekkel illusztrálta mondandóját, amelynek a „19-20. századi 'szarságokról' hivatalosan" címet adta. A szombathelyi levéltár igazgatóhelyettese idézte a hajdan Lőwy Árpád álnéven publikáló Réthy László nemzeti múzeumi tisztviselő legendás, a „nagyberki határában talált sarkantyúval" kapcsolatos, levelét. Ez adta az apropót, hogy tolla hegyére tűzze a Vas megyei hivatalok bürokráciájának fonákságait: a helytelen fogalmi értelmezési példák sora alaposan igénybe vette a nyájas nagyérdemű „nevető izmait." Dacára annak, hogy 1889 októberében nag)' örömmel fogadta a város all. huszárezred szombathelyi laktanyájának átadását, hamar szembesültek, mily kellemetlenséggel járhat az állandó haderő ott állomásoztatása - hallhattuk Katona Attila előadásában, „Huszárrohamok Szombathelyen a dualizmus korában." címmel. A katonák ugyanis igyekeztek magukat megfelelően pozícionálni a helyi férfitársadalom által előszeretettel látogatott vendéglátóegységekben. A szombathelyi tanárképző főiskola tanára nem kevés mosolyt csalva az ajkunkra, mutatta be a huszárok megjelenése által kiváltott erőszakos konfliktusokat, melynek leglátványosabbikja kétségkívül a városháza - komoly sebesülésekkel is járó - ostroma volt. Egy kétes erkölcsű nő miatt ide űzték a szombathelyi rendőröket. Aztán a város lassan hozzászokott a garázdálkodás mértékéhez is és periodikájához is. Hiába a bevétel az bevétel volt... Felettébb szokatlan hangok zavarták meg 1898. február közepén az Adria menti Abbázia nyugalmát. A hat pisztolylövést a milliomos fia, a kávéházak és a szalonok bohém figurája, Pick Dávid adta le hirtelen felindultságból. A fiú történetét mesélte el - „Egy őrült ügy(e). Pick Dávid György (1877-1926) szombathelyi aranyifjú gyámsága" című előadásában - Mayer György szombathelyi levéltáros. Az ifjú Pick szertelen, pazarló és közbotrányokat okozó tettei bőséges információval látta el mind a helyi, mind pedig a fővárosi és a bécsi lapok kíváncsi zsurnalisztáit. Mivel a fiatal Pick Dávid - akinek az apja tekintélyes és közmegbecsülésnek örvendő zsidó fakereskedő volt - gyakorta vendégeskedett különféle elmegyógyászati intézetekben, az előadás felvillantotta nemcsak a három generációt is átható „őrült ügy" családtörténeti és jogi aspektusait, hanem a pszichiátriait is. 97