LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Kocsis Piroska: „Asszonysorsok a Rákóczi-szabadságharcban" Tudományos konferencia a Magyar Országos Levéltárban. LSZ 61. (2011) 2.

LEVÉLTÁR ÉS SZEMÉLYES TÖRTÉNELEM „Asszonysorsok a Rákóczi-szabadságharcban" Tudományos konferencia a Magyar Országos Levéltárban 2011. május 6. A Magyar Országos Levéltár „Fáj a lelkem nagy nyomorúságokon — Asszonysorsok a Rákócziszabadságharcban" címmel rendezett konferenciát 2011. május 6-án az intézmény Bécsi kapu téri épületében. Bár a konferencia szervezését a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötés 300. évfordulója inspirálta, a rendezvény a nők társadalmi szerepvállalásának lehetőségeit kívánta előtérbe állítani úgy, hogy ezáltal bepillantást kapjunk a kora újkori Magyarország mindennapjainak alig ismert részleteibe is. A konferencián megjelenteket Trostovs^ky Gabriella mb. főigazgató-helyettes köszöntötte, aki hangsúlyozta: „nem a szabadságharc katonai történetére emlékezünk, hanem a szabadságharc idején élő nők sorsán keresztül az asszonyok világát állítjuk a középpontba". A rövid bevezető után Reis% T. Csaba főigazgató üdvözölte és köszöntötte a megjelenteket, az előadókat, a kollégákat és az érdeklődőket. Megnyitó beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy egy történelmi időszak periódusának tanulságairól szerezhetünk itt ismereteket, mivel az Országos Levéltár komplex módon feladatának tekinti a levéltári és történettudományi kutatások végzését, a kutatás eredményeinek közzétételét, publikálását, valamint oktatási és közművelődési célú felhasználását. Ezek olyan alapfeladatok, amelyeket el kell látnia, s „nagyon fontos dolga a levéltárnak olyan rendezvényeket készíteni, amelyek legalább ennyi érdeklődőt hoznak be a házba, tehát nem kis létszámú, házon belüli konferenciákat szeretnénk szervezni". A mondat második fele kissé érzékenyen érinthette a MOL más konferenciáin előadó kollégákat, akik lehetőséget kaptak arra, hogy kutatásaikról hallgatóság előtt is számot adjanak. Úgy gondoljuk, a levéltár alapvető feladata, hogy külsős előadók felvonultatása mellett saját levéltáros kutatóinak is lehetőséget adjon az általuk elvégzett kutatások bemutatására, „akár házon belüli konferencia" keretében. Sajnálatosan nem csak az előadók, hanem a konferencián résztvevő érdeklődők között is alig volt a korszakkal foglalkozó levéltáros kolléga. A konferencia előadásait megelőzően a tudományos rendezvényektől szokadan produkcióval kívánták a szervezők megörvendeztetni a hallgatóságot: a budai Pannónia Sacra Katolikus Általános Iskola két tanulója, Svindt Mária és Szabó Ágnes archaikus stílusú népdalokból és Rákóczi énekekből adott elő egy csokrot. Ezt követően Mészáros Kálmán hadtörténész, a konferencia levezető elnöke vehette át a szót, s örömmel jelentette: hadtörténészként külön öröm számára, hogy „végre nem a marcona hadtörténész pályákról" kell előadást hallgatnia. Az első előadó Péter Katalin professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója volt, aki Asztalos Zsu^ska sárospataki jobbágyass^pny legyőzi a háborút címmel tartott előadást. Péter Katalin II. Rákóczi Ferenc 1707. október 7-én, Sárospatakon keltezett, Pataki Jónásnak, a pataki uradalom prefektusának írt levelét mutatta be. A forrás szerint Asztalos Zsuzskát „nyomorult és csaknem koldushoz hasonló" állapotára való tekintettel Rákóczi felmenti a bordézsma fizetése alól. A forrás rendkívül értékes, és sok szempontból sajátos információt hordoz, ugyanakkor több kérdést is felvet. A legfeltűnőbb, hogy a 67