LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a XIII. Győri Levéltári Napról (Borbély Tamás). LSZ 60. (2010) 4.

Hírek Városi Művészeti Múzeum adott otthont. A tudományos előadásokat idén is nagyszámú érdeklődő követte figyelemmel. A Levéltári Napot az intézmények fenntartói nyitották meg. Elsőként a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés alelnöke, Kóczán Zoltán mondta el köszöntő szavait. Második­ként Rédly Elemér kanonok, a Győri Hittudományi Főiskola tanszékvezető tanára köszön­tötte a konferencia résztvevőit. Győr város nevében Serfőzőné Tóth Andrea, a városháza kulturális csoportjának vezetője üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Köszöntőjében hang­súlyozta, hogy Győr városa milyen nagyra értékeh a Városi Levéltár munkáját, amely 1993. évi megalakulása óta magas szintű tudományos munkásságával igyekszik öregbíteni a város hírnevét. A köszöntők után Nemes Gábor, az Egyházmegyei Levéltár munkatársa kezdte meg az előadások sorát, aki Verancsics Antal győri irathagyatékának kutatása során elért tudomá­nyos eredményeiről számolt be. Az előadás — amely egy eddig ismeretlen 16. századi irat­anyagra épült — a dalmáciai származású főpap, diplomata tevékenységének bemutatásán túl a főpap személyiségét is kiválóan bemutatta. Érdekességként megtudhattuk például, hogy Verancsics még horoszkópot is készíttetett magának. Az előadó az iratanyag Győrbe kerülé­sének lehetséges útjáról is beszámolt. Nemes Gábor előadásában kiválóan alkalmazta a digitális technikát, Power Point segítségével mutatta be az eredeti dokumentumokat és átlát­ható vázlatot adott a kutatott té máról. A Levéltári Nap második előadója Dominkovits Péter főlevéltáros, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának vezető munkatársa volt. Előadásában — címe: Л Rá­baköz nemesi társadalma a 17. s%á%ad első felében — a részletekre is kiterjedően mutatta be a Rábaközi nemesség társadalmi, számbeli változásait a 17. században. A harmadik előadó, Nemesné Matus Zsanett, a Xántus János Múzeum történésze Isme­retlen gúnyvers egy reformkori országgyűlésről címmel tartotta meg előadását. A fiatal kutató elő­adásában egy Egyházmegyei Levéltárban fellelt anyagot ismertetett, kitekintve a korszakban egyébként is igen elterjedt gúnyversek bemutatására. Az előadó részletesen elemezte a meg­talált verset és — többek között — arra kereste a választ, hogy a névtelenségbe burkolózó szerző milyen indíttatásból alkothatta meg művét. A következő előadásban Horváth József, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgató­ja — a hagyományokhoz híven — bemutatta a levéltárak elmúlt évben született kiadványai­nak termését. A három levéltár kiemelkedő tudományos és tudományszervezői munkáját dicséri, hogy a Megyei Könyvtár igazgatója — bár igyekezett szűkre szabni mondanivalóját — nem tudta a megadott időkeretbe beszűkíteni az ismertetést, ugyanis olyan sok munka jelent meg csak az elmúlt egy esztendőben. Ezt követően Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója tartotta meg előadását Wennes Jenő, Győr polgármestere, a méltó utód címen. A Zechmeister Károly­emlékév zárásaként is értelmezhető előadás a neves győri polgármester utódjának, Wennes Jenőnek a tevékenységét mutatta be. Wennes valóban méltó utód volt: amint Bana József kiemelte, többek között elkötelezte magát a munkások lakáshelyzetének javítása mellett, megreformálta a város pénzügypolitikáját, ésszerű személyi politikát folytatott. Polgármes­tersége idején Győr tovább fejlődött, gazdagodott, a népesség rohamosan nőtt. Nem vélet­len tehát, hogy Wennes Jenőt Győr nagyjai között tartják számon. A következő előadást Csík Tamás, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának levéltárosa tartotta Az 1910-es népszámlálás Győrben címmel. A fiatal levéltáros előadása sok szempontból kapcsolódott az előzőhöz, mivel Győr város 20. század eleji fejlődését vizsgálta a Trianon előtti utolsó népszámlálás tükrében. Előadásából megtudhattuk, hogy bár Győr sok szem-64

Next

/
Oldalképek
Tartalom