LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Veszprém Megyei Levéltári Pápai Levéltárának szakmai napjáról (Pozsgai Mónika). LSZ 60. (2010) 4.

Hírek pülések lakosságának 50%-a került így ínséges sorba. Az ínségesek számarányának kiszámolása és az adatok térképre vetítése után kiderült, hog}

7 a legtöbb ínséges a Cuha-patak völgye mentén elhelyezkedő falvakból került ki, ami pedig arra utalhat, hogy a természeti csapások ezt a térséget érintették a legjobban, vagy a gazdálkodás feltételei itt voltak a legrosszabbak. A kérdés azonban nem zámlt le, a megválaszolásához további kutatások szükségesek. Nagy Szabolcs (szintén Veszprém Megyei Levéltár) előadásában Veszprém város 1919. évi román megszállásáról hallhattunk. Helyi korabeli újságok, hírlapok adatai alapján ismerhettük meg az eseményeket. A téma nóvumnak számít a veszprémi várostörténetben, különösen úgy, hogy a Dunántúl északkeleti részének 1919. évi megszállásáról jóformán még a szakirodalomban is alig esik szó. Az előadások után a jelentős időbeli csúszás miatt a hozzászólásokra, azok megválaszolására már nem volt lehetőség. A konferencia az érdeklődők és a kutatók számára lezárult. A levéltárosoknak viszont a szakmai nap tovább folytatódott a pápai zsinagóga és a pápai bíróság épületeinek megismerésével, Somfai Balázs kalauzolása mellett. Po^sgai Mónika A BÉKÉS MEGYEI LEVÉLTÁR MEGYETÖRTÉNETI KONFERENCIÁJA Az internet előnye, hogy körmailben rendszeresen kapjuk az ország minden részéből a meghívókat. Jó lenne részt venni legalább a levéltári rendezvényeken, de a távolság, az idő, a költségvetés és a kényelmesség sokszor gátat szab a program elolvasását követő lelkesedésnek. Talán az informatikai fejlődés ad reményt arra, hogy egyszer majd saját számítógépünk előtt ülve virtuális részesei lehessünk egy-egy konferenciának. Persze így majd elmarad a kollégákkal való személyes találkozás, az előadásokon elhangzottak azonnali megvitatása, vagy a szünetbeü kávézás során az aktuális szakmai problémák megvitatása. De a videokonferencia általánossá válására még várni kell. Éppen ezért 2010. október 29-én a nyíregyházi levéltár munkatársai több mint hat órát utaztak Gyulára, ahol egy nagyon jól szervezett, érdekes konferencián érezhették magukat szeretettel várt vendégnek. A messzebbről érkezettekre is tekintettel lévő időben, 10 órakor kezdődő program nyitányaként Erdész Ádám levéltár-igazgató négy évvel ezelőtt indult konferenciájukra visszatekintő üdvözlő szavait a fenntartó önkormányzatot képviselő tanácsosi köszöntő is megerősítette, reményt keltve aziránt, hogy a helyi társadalom számára fontos a levéltár és figyelemre méltóak azok a rendezvények, amelyeken a helytörténetet mind szélesebb aspektusból közelítik meg, és a múlt kutatása összhangban van a jelen kérdéseivel. Rendkívül értékelendő törekvésnek gondolom azt is, hogy a levéltár igyekszik kapcsolatot tartani a helyi kötődésű tudósokkal, akik közül néhányan előadást is vállaltak. Mint hangsúlyozták, nem szakértői a megyetörténet kutatásának, de saját szakterületükhöz kapcsolódva találtak olyan pontokat, amelyekkel elősegíthetik a múlt mind teljesebb feltárását, megismerését. Az előadónak felkért helybeli és dunántúli levéltárosok pedig az egyedi sajátosságokat példaként hozva, nagy ívű áttekintéssel vázolták a nemesi vármegye szerepének, feladatának, sajátosságainak változását, funkciójának, működésének átalakulását. A Békés megye kialakulásának hipotéziseit ismertető Almási Tibor előadásában a gazdag megyetörténeti irodalomból három fontos nézetet emelt ki. Karácsonyi János, Györffy György és Kristó Gyula véleményének összefoglalásán túl felhívta a figyelmet a vitatható tételekre, amelyek közé tartozik a Szent István-i alapítás, ami a Képes Krónika Vata-féle 56