LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Szakmai beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete 2010. évi Tudományos Nyári Táboráról (Décsey Sándor). LSZ 60. (2010) 2.

Hírek Az FLE elnöke, Décsey Sándor által megnyitott beszélgetés elején Borsodi Csaba ismertette a bolognai rendszerben kialakított levéltáros képzés felépítését. Felvázolta, hogy mely területeken történt változás a korábbi rendszerhez képest, mely szakterületeken bővült a tanegységek száma. Kiemelte, hogy a tanegységlista összeállításakor törekedtek arra, hogy a diplomáig megszerzett tudás igazodjon a levéltárak, a végzősök reménybeli leendő munkáltatóinak igényeihez. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a képzés valóban hasznos tartalommal való feltöltésében fontos szerepe van az egész szakmának, kiemelten pedig a két legnagyobb levéltárnak, a MOL-nak és Budapest Főváros Levéltárának (BFL), amelyekkel az egyetemnek együttműködési szerződése is van. A gyakorlati órák jelentős része ebben a két intézményben folyik, aktív levéltárosok vezetésével. Kiemelt területként jelent meg az informatikai ismeretek oktatásának fontossága, hiszen ma már minden levéltáros találkozik munkája során olyan feladatokkal, amelyek túllépnek az egyszerű felhasználói ismeretek szintjén. Nemcsak az adatbázis-építés és az internetes megjelenés vagy az elektronikus ügyintézés során kerül a levéltáros kapcsolatba informatikai kérdésekkel, hanem a gyűjtőterületi munka során is, hiszen a közigazgatásban egyre nagyobb számban keletkeznek elektronikus adatállományok. A MOL és a BFL részvételével zajló E-levéltár projekt talán a legjobb példája a terület egyre nagyobb fontosságának. Felmerült önálló levéltári informatikus képzés beindításának lehetősége is. Sok szó esett a levéltárak közművelődési munkájáról, illetve az ehhez kapcsolódó ismeretek megszerzésének lehetséges formájáról. Ennek kapcsán merült fel a már régóta létező múzeum-pedagógus képzés mintájára a levéltár-pedagógus képzés életre hívásának szükségessége avagy szükségtelensége. Elhangozott ugyanakkor, hog}' egy-két nagy levéltárat kivéve kevés esély mutatkozik arra, hogy ilyen státuszok legyenek az intézményekben. Abban minden részvevő egyetértett, hogy szükséges a levéltárak nyitása a minél szélesebb nagyközönség, kiemelten például a középiskolák felé. A kerekasztal-beszélgetés témájának aktualitását talán semmi sem jelzi jobban, mint az, hogy a vitákat sem nélkülöző beszélgetés közel két órán keresztül tartott. Az első napot borkóstolóval egybekötött hangulatos vacsora zárta. A következő két nap (július 10—11.) során az FLE tagjai tartottak beszámolókat saját kutatási eredményeikről. Az elhangzott 14 előadásról összességében elmondható, hog}

7 mindegyiket jól felkészült, a feladatot komolyan vevő előadó tartotta. Többeknek most először nyüt lehetőségük nagyobb hallgatóság előtt beszélni eddigi kutatásaikról, ennek ellenére senki sem volt zavarban, mindannyian kellő szakmai tudással tartották meg előadásukat. A témák sokszínűségét jelzi, hogy levéltár-, illetve irattár ismertetéstől kezdve, különböző irategyüttesek megismerésén keresztül az előadások folyama család-, gazdaság- és politikatörténeti kutatásokon át egészen az üzemi bizottságok 1945 utáni szerepéig nyúlt. A szombati napon levéltárszakmai, forrásismertető előadások hangzottak el. Németh Ágnes a Vízügyi és környezetvédelmi Levéltárat — munkahelyét — ismertette a hallgatósággal. Alapos, minden részletre kiterjedő ismertetést nyújtott erről a még a szakmán belül is kevéssé ismert szaklevéltárról. Ecser Máté szintén saját munkahelyéről beszélt, ami a Bécsi Központi Kórház. Érdekes volt bepillantani egy másik ország egyik hatalmas iratképzőjének iratkezelésébe, megismerni a magyar rendszerrel való hasonlóságokat és különbségeket. Nyeste Sándor, a MOL referense az általa kezelt iratanyagból választotta előadása témáját. A Magyar Optikai Művek múltján keresztül foglalkozott egy speciális levéltári anyaggal, az iratok között található fényképekkel, azok történeti értékével. Paulusz Richárd egy speciális forráscsoporttal, a legelőelkülönözési periratokkal ismertette meg a résztvevőket. Gyarmati 83