LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete szakmai napjáról (Batalka Krisztina-Kiss Anita). LSZ 60. (2010) 1.
Hírek, iratok 1900-ig teljes körűen feldolgozásra kerültek, a munkát előbb az Nemzed Kulturális Alap, utóbb a közjegyzői kamara támogatta (a kamara segítségével 2009-ben 60 000 rekordot rögzítettek). Kiemelte, hogy a 200 000 ügyiratból 20 000 olyan is van, amelyben a megjelenő fél nem budapesti lakos. Néhány közjegyző teljes anyagát digitalizálták. Szintén van digitális állománya a járásbíróságokon őrzött, 1896-1952 között kihirdetett végrendeleteknek, amelyeknek teljes körű az adatbázisa. Megjegyezte, hogy minimum 10%-kal növeli a kutatási esetek számát az ismertetett adatbázisok bővítése és megjelentetése. Végül érdekes példaként a Liszt Ferenc és Munkácsy Mihály hagyatéki ügyét tartalmazó iratanyaggal támasztotta alá a feldolgozott anyag hasznosságát. A szekció utolsó előadója Biszak Sándor igazgató (Arcanum Kft.) volt, aki a levéltári adatbázis-építés informatikai kérdéseivel foglalkozott. Először néhány adatbázis alapfogalmat igyekezett dsztázni (rekord, adatmező), majd ismertette a WARCTIS keresőprogramot. Kiemelte az indexelési, csonkolási és operátorhasználati lehetőségeket, bemutatva használatuk előnyeit. Ezután részletesen ismertette az AAGISVIEW képnéző programot. A letölthető kliensprogram tetszőleges nagyságú képek, térképek internetes megjelenítésére használható, ezt mutatta be az Archivportál néhány adatbázisán keresztül. A Török Enikő főosztályvezető-helyettes (MOL) által vezetett megbeszélésen (2. szekció) eközben „a kéziratos térképek adatbázis-építésének szakmai kérdései" kerültek terítékre. Mint minden irattípus esetében, a térképeknél is régóta fennálló igény, de mondhatjuk, hog}7 egyre inkább követelmény a leírásra vonatkozó egységes szabvány vagy szakmai ajánlás kidolgozása. Annak oka viszont, hogy épp most került sor az első (és minden bizonnyal nem utolsó) szélesebb körű egyeztetésre, nagyon is konkrét: az NKA Levéltári Kollégiumának pályázati felhívására ugyanis nyolc levéltár nyújtott be pályázatot 1867 előtt keletkezett kéziratos térképeinek digitalizálására és a kapcsolódó adatbázis kiépítésére. A szekció természetesen nem vállalkozhatott sem a meglévő munkaanyagok (mint a levélári szabványügyi bizottság ajánlása) részletes megvitatására, sem újabb javaslatok kidolgozására. Az azonban világossá vált, hog}7 az eltérő anyagok és gyakorlatok egyeztetése és vitája, amelynek eredménye eg}7 szakmai minimum követelmény megfogalmazása kell, hog}7 legyen, mindenképp sürgető feladat, ha a folyó pályázatok lebonyolításáig ez már nem is valósítható meg. így végül a konkrét probléma megoldása felé fordult a szekció, vagyis az NKA Levéltári Kollégiuma pályázatának kiírásában szereplő leírási követelmények értelmezésére, az egyes elemek beazonosítására került sor. Mivel az egyes levéltárak — mint sajnos minden más irattípus esetében is — eltérő formátumú (Word, Excell, Access) és eltérő adattartalmú adatbázisokkal/jegyzékekkel rendelkeznek, az elvégzendő és a jelen állapotban valóban el is végezhető feladat a meglévő adatok megfeleltetése a követelményben szereplő Dublin Core elemeknek. A megbeszélés résztvevői megegyeztek abban, hogy a pályázat kötelező melléklete alapján kidolgozott sémát tesztelésnek vetik alá és megpróbálják azt a saját, rendelkezésre álló anyagukra alkalmazni. A következő lépés ezen folyamat tapasztalatainak összegzése lesz. A 3. szekcióban (A levéltárak részvétele a formális és nem formális oktatásban) elsőként Erdész Ádám levéltár-igazgató (Békés Megyei Levéltár) mutatta be levéltár-pedagógiai programjaikat. Mint köztudott, a tavalyi Kulturális Turizmus Eve programsorozathoz kapcsolódva az Oktatási és Kulturális Minisztérium NAGY KUL-lTr RA címmel pályázatot hirdetett, amelynek során nyolc hazai levéltár készített programcsomag-ajánlatot a pályázaton résztvevő iskolák számára. Ezek közül a Békés Megyei Levéltár kínálata is érdeklődést keltett. A programcsomagokkal szembeni alapvető elvárás volt az élményszerű tudás megszerzése informális keretek között, illetve a közgyűjteményekben őrzött tudásanyagot bemutató 83
