LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Díszközgyűlés és tudományos konferencia Zechmeister Károly halálának 100. évfordulója tiszteletére (Baracskai András). LSZ 60. (2010) 1.

Hírek, A konferencia utolsó előtti felszólalója, Perger Gyula néprajzkutató, a Xántus János Megyei Múzeum igazgatója volt, aki a Zechmeister család történetét foglalta össze. Bár Zechmeister Károlyról számos tanulmány született az idők folyamán, családjáról vajmi keveset tudunk, ezért az előadó eg}' precíz családfát készített a lehető legkorábbra visszanyúlva a család történetében. Megtudtuk, hogy az evangélikus Zechmeister család ősei a 18. század közepén kerültek Magyaróvárról Győrbe, továbbá, hog}' mézesbábos és viaszműves vállalkozóként tettek szert vagyonukra és társadalmi megbecsülésükre. Megismerhettük népes családjukat, és szerteágazó rokoni kapcsolataikat egészen az 1970-es évekig. Végezetül Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltára igazgatójának előadását hallgathattuk meg Győr város legnagyobb polgármesteréről, Zechmeister Károlyról. A jeles politikus életét bemutató tanulmányról bővebben szeretnék szólni. Zechmeister Károly Győr polgármestereként nag}' rátermettséggel, rendkívüli energiával látott hozzá a pénzügyek rendezéséhez, az ügyintézés korszerűsítéséhez, a tanács tekintélyének helyreállításához. Győr városa gazdaságilag az 1870-es évektől kezdve válságos helyzetbe került. A vasúthálózat kiépülésével azonban Győr fontos közlekedési gócpont lett, kedvező lehetőséget teremtve a válságból történő kilábaláshoz. Zechmeister Károly ezekre az erőkre támaszkodva dolgozta ki nagyszabású városrendezési tervét, és határozott lépéseket tett ennek megvalósítására. Felismerve a kedvező lehetőségeket, Győr városát ipari, kereskedelmi, kulturális központtá kívánta kiépíteni. A Szombathellyel és Sopronnal vívott „küzdelemben" szerezte meg a királyi táblát Győrnek, melynek székháza 1892-ben épült fel. Az ítélőtábla tisztviselői számára ugyanebben az időben városi bérházak épültek. A 90-es évektől igen jelentős vasúti beruházásokra került sor, amelyekhez Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter, Győr országgyűlési képviselője nyújtott komoly segítséget. Új vasúti pályaudvar, teherpályaudvar, felüljáró-híd jelzik e téren a nag}7 építkezéseket. 1892-ben új, nyolcvanágyas közkórház építését fogadta el a városi közgyűlés, mely 1895-re épült fel. 1890-ben a kormány öt új kereskedelmi és iparkamara felállítását határozta el, melyek egyikét Győrött szervezték meg. 1897-ben felépült a Frigyes-laktanya. A '90-es évek elején épült újjá a sétatéri nagyhíd és a hosszúhíd. Zechmeister Károly különösen nagy figyelmet, rendkívüli energiát fordított az igényeknek megfelelő, ugyanakkor a város nagyságát is szimbolizáló új városháza megépítésére. A '90-es évek az oktatási intézmények létesítése terén is eredményeket hoztak. 1892-1893-ban épült fel a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola (ma Révai Miklós Gimnázium) új épülete, melynek létesítéséhez 55 000 forinttal járult hozzá a város. Ezt követték a Felső Kereskedelmi Iskola (ma Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola), a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola (ma Jedlik Ányos Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium), az I. sz. Polgári Fiúiskola (ma Radnóti Miklós Általános Iskola) alapítása, amelyek rövid időn belül új épületet is kaptak. Zechmeister Károly tervei között talán az első helyet foglalta el Győr ipari nagyvárossá fejlesztése. Megfelelő telekárakkal és adókedvezményekkel indult meg az ipari üzemek létesítésére vállalkozók idecsalogatása. Városfejlődés szempontjából nagy jelentőségű volt 1896-ban a Magyar Vagon- és Gépgyár megalapítása. Ez az ipari üzem mennyiségi és minőségi változást hozott a szakmunkásképzésben, a munkáslétszám növekedésében, a politikai, kulturális és a sportéletben, a lakásviszonyok javulásában. Ám az állandó megfeszített munka a 20. század elejére kikezdte a polgármester egészségét. Zechmeister 1906. december 31 -i hatállyal került nyugállományba. Hivatalának utolsó hónapjait betegen töltötte, így őt az 1906. december 13-án megválasztott Wennes jenő helyettesítette a polgármesteri székben. Összegzésképpen elmondható, hogy a konferencia sikeres volt, hiszen az előadások mindegyikét nag}

7 számú lelkes és kitartó közönség hallgatta végig. Az elhangzott előadások, 80