LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A levéltári iratok és a rendszerváltás. Tudományos konferencia a Magyar Országos Levéltárban (Kocsis Piroska). LSZ 60. (2010) 1.

Hírek, tatta be a bizottság 1988. augusztusi megalakulásától kezdve annak 1989. augusztusi megszüntetéséig. Megállapította, hogy a merev, tervekre, kormányegyezményekre és állami monopóliumokra épülő külkereskedelmi rendszer gátolta a magyar gazdaság korszerűbb szerkezetűvé való átalakítását, mivel nem hagyta a vállalatokat exportérdekelt módon, önállóan kereskedni. A valutaügyi szakértő bizottság összesen négy forgatókönyvet dolgozott ki részleteiben, amelyeket államközi tárgyalásokon is képviselt. A lényeg minden esetben az volt, vajon miként lehet egy piaci gazdaságot egy tervgazdasághoz illeszteni. Az előadó leszögezte, hogy a külkereskedelem korlátainak lebontásában (is) egyértelműen látszik, hog}' Magyarország — bár kezdeményező szerepet játszott — csak addig mehetett el, ameddig a szovjet jóváhagyást megkapta. Ugyanakkor a Szovjetuniót saját belső problémái feszítették, és végeredményben rövid távú külkereskedelmi előnyökért cserébe engedte a KGST-közösség felbomlását. Az 1991. évi végkifejletet tekintve (az új külkereskedelmi rendszer, a dolláralapú elszámolásra való áttérés) nem meglepő, hogy a magyarok előtt már 1987-ben teljesen kiforrottan állt a kereskedelmi liberalizálás és a nyugati orientációra váltás programja. Az 1987. márciusi KGST-csúcstalálkozón már világossá vált, hogy Gorbacsov alatt sem lesz KGST-reform. A keleti kapu ezzel bezáródott és megnyílt az út a gazdaságpolitikai reformok előtt — bármit is gondoltak erről Moszkvában. Az 1988. májusi pártértekezlet után felgyorsult a reformfolyamat, majd az átmeneti Németh-kormány a Figyelőben 1988 decemberében közzétett Téziseiben már nyíltan a piacgazdaságot tűzte ki célul. Kovács Csaba levéltáros Átalakítás vagy szétverés? A szocialista jellegű mezőgazdaság végnapjai című előadásában a szocialista mezőgazdasági rendszer felbomlásának, majd újjászerveződésének menetét mutatta be, illetve ezen események, és a kialakult új állapot jellegzetességeire hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy az agráriumban végbement nagyfokú átrendeződés csak eg}

7 fodra volt annak a változási hullámnak, mely az 1990-es évek elején rövid idő alatt gyökeresen átrendezte az 1989 előtti magyar társadalmat, illetőleg a gazdasági és politikai berendezkedést. Előadásában beszélt a Kádár-korszakban sikerágazatként működő mezőgazdaság rendszerváltás körüli állapotáról, majd megállapította, hog}7 az 1970-es évek végétől kezdődött el az a folyamat, mely végül a mezőgazdaság 1989-1990-es átalakulásával tetőzött. Források segítségével szemléletesen ábrázolta a rendszerváltás előtti időszak mezőgazdasági termelőstruktúrájának felbomlását, és irategyüttesek segítségével illusztrálta a jól működő állami gazdaságok és szövetkezetek felszámolása ellen tiltakozó dolgozók követeléseit. Számadatok segítségével kifejtette, hogy a változások közül a leginkább szembetűnő a magángazdaságok megjelenése volt, ami két dologgal kapcsolódott össze: egyrészt a mezőgazdasági struktúraváltással, másrészt pedig az egypártrendszer idején történt sérelmek orvoslásaként lezajlott kárpótlással. Végezetül egy konkrét esettanulmányon (a kiskanizsai ún. sáskák (kistermelők) történetén mutatta be, hogy a nagyüzemi gazdaságok szétesése, szétverése után a forráshiánnyal küszködő, a piaci keretekhez és viszonyokhoz nem szokott kistermelők mennyire nem találták meg a helyüket a rendszerváltás után kialakult viszonyok közepette. Sipos Antalné főosztályvezető a Mecseki Szénbányák átalakításának kísérletéről tartott előadást. Előadásában megállapította, hogy a rendszerváltás legmegrázóbb eseményei közé tartoztak a vállalati felszámolások, köztük is különösen a bányabezárások, amelyek hatalmas és visszavonhatatlan vagyonvesztéssel jártak. Az 1980-as évek második felére a Mecseki Szénbányák is a csőd szélére került. A vállalat a szocializmus éveiben kiemelt helyzetet élvezett, különösen a komlói szénbányászat, amelyet elsősorban a Dunai Vasmű kiemelt kokszszén-bázisaként fejlesztettek. 1986-ban a veszteséges vállalat ellen megindult a szanálási 76