LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Pest Megyei Levéltári Napról (Rőczei Lívia-Tóth Judit). LSZ 60. (2010) 1.

Hírek, BESZÁMOLÓ A PEST MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPRÓL A Pest Megyei Levéltár (PML) immár negyedik éve rendez tudományos ülést a levéltári nap keretében, amelynek megtartására 2009-ben november 26-án került sor. A már szinte hagyományosnak mondható rendezvényen azonban a korábbiaktól eltérően most nem csak a „hazai" levéltárosok ismertették kutatásaik eredményét, hanem meghívott vendégek előadásai tették azt még tartalmasabbá, színesebbé. A konferencia alaptémája a megyei közigazgatás- és hivataltörténet volt, amelynek apropójául az első Pest megyei nádor—főispán, Wesselényi Ferenc kinevezésének 350. évfordulója szolgált. Az ülést Dóka Klára, a történettudomány doktora, nyugalmazott főlevéltáros vezette le. Schramek László Péter igazgatóhelyettes köszöntő szavai után Egey Tibor nyugalmazott levéltár-igazgató mutatta be a Pest Megyei Levéltár legújabb kiadványát, amely a Pest megye múltjából sorozat 14. darabjaként Tanulmányok Test megye múltjából III. címmel jelent meg. A bevezető előadást — Wesselényi Ferenc főispáni kinevezését, illetve annak előzményeit, körülményeit vázolva •— Schramek László Péter tartotta Egy évforduló apropóján címmel. Mi is ez az „apropó"? 1659. december 4-én I. Lipót szentesítette az országgyűlés törvényeit, amelyek között a LXXVI. cikkely kimondta, hogy Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegyék új címert kapnak, és a törvényhatóság főispánjai a mindenkori nádorok lesznek. Az Árpád-korban gyökerező hagyományok szerint Pest megyének nem voltak ispánjai. Ez a helyzet egészen 1656-ig fennállt, ettől az évtől ugyanis Pest megye főispánjaként gróf Balassa Imre nevével találkozhatunk. A kinevezés ellen — amelynek körülményei egyébként mindmáig dsztázadanok — a helyi nemesség Wesselényi Ferenc nádor vezetésével tiltakozott. Ennek eredményeként született a fentebb már ismertetett törvénycikkely. Schramek László Péter előadásának érdeme, hog}' a főispáni kinevezéssel kapcsolatos vármegyei közigazgatásban eddig meglévő fehér foltokat a Magyar Országos Levéltár forrásainak bevonásával eltüntette, és tisztázott eddig megválaszoladan kérdéseket. Tringli István, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa A magyar megyék a középkor végén című előadásában a középkori megyei közigazgatás kutatásának legújabb állomásait mutatta be. Az előadó utalt arra, hog}' a középkori megyék két legfontosabb feladata a honvédelemhez szükséges katonaság és adóbevétel biztosítása volt, noha a messze a legjobban dokumentált tevékenységük a jogszolgáltatáshoz kötődött. Tringli István hangsúlyozta, hogy a megyék átalakulásának legfontosabb időszaka a 15. és 16. század fordulójára tehető, amikor lassan kialakult a koraújkori megyei önkormányzat, de e folyamat csak a 17. században zárult le. Kiss Anita, a Pest Megyei Levéltár osztályvezető levéltárosa Pest-Pilis-Solt vármegye 1715 és 1750 közötti tisztikarát mutatta be, összefüggésben a tervezett megyei archontológia munkálataival, amihez, mint hangsúlyozta, alapvető fontossággal bír a megyei hivatalok működésének pontos behatárolása. Ennek megfelelően az előadó két aspektust követett: taglalta az archontológia összeállításához szükséges szempontokat és az ehhez kapcsolódó megyei sajátosságokat, megállapításait lokális példákkal támasztva alá. Az előadó ismertette a megyei tisztviselőket és feladataikat, kiemelve az archontológia tárgykörébe tartozókat. Mivel — mint hangsúlyozta — annak megalkotásához tisztázni kell a tisztviselés kezdő idő-Az előadások szövegének szerkesztett változata elérhető a Pest Megyei Levéltár honlapján: http: / / www.pestmlev. hu/ kateg-195-1 -2009_november_26_ai_konferencia. html 65