Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - Csomójegyzék, raktári jegyzék, repertórium - Takáts Endre: Hozzászólás a leírójegyzék készítésére vonatkozó utasítás-tervezethez. • 1955. [LH 1955/3-4. 278-284. p.]
A levéltári rendszerről a kutatási lehetőségről s annak pontokban el nem mondható részleteiről a tennivalókról és egyéb megjegyzéseinkről kötetlen formában, folyószövegben kellene beszámolni a leltár készítőjének* Ez a munka igazán tudományosabb színvonalai Jelentene az aiapleitárnál s egyben a levéltár is mertetést munkálatokat az eddig lefektetett és kipróbált, némely részben azonban helyesbítendő vagy megújítandó alapokra fektetné. Nem kívánok részleteiben foglalkozni tovább ennek a kérdésnek boncolgatásával Ha nem is érdemes megvalósítani Javaslatomat annyit talán megér* hogy egy kissé elgondolkozzék valaki rajta, s megkísérelje most már a körülöttünk fekvő országok (főleg a népi demokráciák) ievéliárügy^ ismert lényeinek világánál megvizsgálni röviden a fentebb elmondottakat. Érzésem szerint a leltár (alaplelté? nevezet alatt) és az ismertetés iránti igények (ismertet ölelt ár nevezet alatt) kielégítésének harmonikusan egymásbaillő kettősségét valósítanék meg ezen * a módon és tiszta fogalmi alapokra helyeznök a vidéki levéltárak leltározási problémáját. Még az az űr is eltűnnék, amelyet a polgári kor levéltárosai a belső használatra készülő leltár és a kutatás igényeit szolgáló, kinyomalásra érdemes ismertetés között tettek. Két koncentrikus hullámkörnek képében jelenik meg lelki szemeim előtt az uj értelemben vett alapleltár és IsmertetőleHár, amelyeket a levéltáros kelt maga körül amikor az állagok közepén állva először egy, aztán qég egy erőteljes mozdulattal kívánja megmarkolni (számbavenni) és életrekelteni (ismertetni) a rábízott iratanyagban rejtőzködő értékeket-H o r v á th Ferenc: A LEVÉLTÁRI KUTATÓSZOLGÁLAT PROBLÉMÁI Mióta a levéltárak a felszabadulás után mennyiségileg és tartalmi változatosság szempontjából is Jelentősen meggyarapodtak, másrészt, mióta a nemzeti történél átértékelése és a vele kapcsolatos helytörténeti kutatás kezd kiszélesedni, egyre nagyobb problémát jelent a levéltári dolgozók számára a kutatók felvilágosítása* tájékoztatása, munkájuk megkönnyítése az anyagban való tájékozódás szempontjából. Mindenekelőtt meg kell vizsgálnunk azokat az okokat, amelyek a kutatónak, de magának a levéltárosnak is megnehezítik munkáját. L A levéltári alapleltárak és a kutatószolgálat A levéltári alapíeílárak 4954,-ben készüllek, s azóta folyamatosan továbbvezetik őket. Az eiső halalmas mérelü alapleltározási munka, mely a levéltárakban benőiévé iratok állagonként!, globális felmérését tartalmazza, sok tekintetben nem kielégítő- PL Vas megyében a levéltárat 4945-ben bomba érle A rendezés során még csak durván szétválogatott állagok leltári felvétele több esetben külső, formai Jegyek, csőmófetiralok alapján történt. A rendelkezésre álló idő kevés volt, s így egész állagrészek más állagnál vétettek fél mint ahova tartoztak, míg utóbbi h elyeken ezek a részek hiányként szerepeltek. Sok iratálíag csak globálisan vétetett fel így pl az egész abszolutizmus kori anyag Is. összesen égy léteiben rendezetlensége miátt Időközben átvett iratok (családiak és mások) bár egybetartozók voltak már korábban levéltárba került iratokkal mégsem kerültek azokkal közös leltárba, mert az utólag átvett iratoknak idők folyamán még kinn maradt részei uj rendszert öltve egybeolvasztásukra az átvételkor nem volt idő. Az uj tételeknek így csak a tennivalókra vonatkozó^ rovatába került bele ^egyesítendő átrendezés után x állaggal». De a rendezési munkáknál is nap mint nap tapasztalható, hogy munka közben egyneműnek hiU anyagból ésomószám kerülnek elő idegen anyagok. Az alapleltárak bizonytalanságát Jelentik maguk a leltári címek* melyek a csomófeiiratok alajdán születtek, - kölelcimek, melyek nem a kötet belső vizsgálata* hanem feliratuk alapján kerültek leltárba (magyarázó megjegyzés nélkül), s tar-284
