Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - A területi állami levéltárak fondjegyzékei 1. rész. Bevezetés. (Szerkesztési alapelvek) - Bevezetés. • 1962. [MM LO (LOK) Bp.]<FD:pagina>7
-2- • -• ... ■.< * * . ■ t ' I - 4 2. A rendszerezés alapja szükségképpen történeti - időrendi. A fondjegyzék . egy-egy területi állami levéltár iratanyagát mindenekelőtt 2 Időbeli választódó' naïlal 5 periódusban csoportosítja. Az első választóvonal-általában 1848, a polgá- 5 ri forradalom, a második általában 1945» a szocialista átalakulás lehetőségeit megr nyitó felszabadulás Időpontja. E választóvonalak nyomán mindegyik területi állami levéltár anyaga a hazai fejlődés 5 korszaka által meghatározott 3 periódusra ősz- < lik; feudális, kapitalista és szocialista korra. /Az utóbbi elé mintegy Ónálló periódus keretében a Magyar Tanácsköztársaság szerveinek az illető területi állami levéltárban őrzött fondjai soroltattak be./ A3 koron belül még további periodizációk adódnak, ezek azonban már soha ’ 5 nem terjednek ki az egész iratanyagra, legfeljebb a fondok bizonyos főcsoportjaira, alcsoportjaira 111. egyes levéltárakra /e fogalmakról Id. alább/, s azokon belül sem terjednek ki minden esetben mindén fondra, hanem csak meghatározott típusokra. Ezért e további periodizációk alapelveinek rögzítése itt feleslegesnek látszik: indokaikat a maguk helyén fogjuk megadni. A periódusokon belül a további rendszerezés alapja már szervezeti: a levéltári anyagot az egyes fondokat létrehívó természetes személyekhez vagy önálló ügyintézéssel rendelkező hatóságokhoz, hivatalokhoz, intézetekhez, Intézményekhez, testületekhez, üzemekhez, vállalatokhoz /a továbbiakban: szervek/ kötve tagoljuk tovább. Még pedig először a szerveknek ugyancsak a szervezet jellege által meghatározott főbb típusai szerinti /a periódusoktól függetlenül folyamatosan számozott/ 33 fondfőcsöpörtray ezeken belül pedig a szükséghez képest került sor további, már csak korlátozottabb számú szervre érvényes közös,vonások szerint kialakított f ondalcsoportok megállapítására. Az alcsoportok különleges fajtája a levéltár. Olyan esetben használjuk e f \’nlmat, mikor valamely kiterjedt tevékenységű szerv e tevékenységét több, neki alárendelt, de a maga korlátozottabb tevékenységében mégis még önálló szerv között megos ztva gyakorol ja; az összefogó s z érv s a neki alárendelt szervek tevékenysége során létrejött iratanyag alapjában szerves összességét nevezzük levéltárnak / előtér őenT az alcsoport fogalmától, melyen belül mindig egymásnak mellérendelt szervek vannak szervetlenül összefogva/. Az egyes alcsoportokon belül a nagyobb számban előforduló azonos Jellegű szervek fondjait mint ugyanazon fondtipus egyedeit e tipus neve alatt soroljuk fel. A törvényhatóságok levéltárán belül a másutt típusnak megfelelő kisebb csoportot egy-egy rövidebb történeti időszak fondjai alkotják. E szervezet szerinti tagolás legalján, mint a rendszer alapegysége, az egyes szerv működése során létrejött irat együtt es, a fond áll. A fondok megállapításakor tehát nem a meglevő régisztrat arákból , hanem a szervekből indultunk ki; a fondok egy része - leginkább periódushatároknál - ezidőszerint fizikailag még nem válik külön. . A fond a legkisebb egység, ameddig a Jegyzék következetesen, minden egyes esetben lemegy /műfajilag azért is nevezzük fondjegyzéknek/, ennél kisebb, a fondnak a szerv szervezete, funkciói, vagy tárgyi vagy formai sajátosságok szerinti megoszlását kifejező egységeket /állagokat/ már csak bizonyos, ugyancsak egységesen meghatározott tlpusu fondok esetében mutattunk ki. A fond ezek szerint /a fondjegyzék alkalmazásában/ általában/olyan irategyüttes, mely a hazai társadalmi-gazdasági fejlődés egy meghatározott periódusában valamely természetes személy vagy szerv minden más vagy hasonló természetes személy vagy szerv működésétől intézményesen megkülönböztetett tevékenységének eredményeképpen Jön létre az e tevékenység során rendeltetésszerűen nála összegyűlő /hozzá érkező és nála maradó/ iratokból. Állagnak pedig egy fondon belül szervezetileg, funkcionálisan, tárgyilag vagy formailag élesen elkülönülő irat együttest tekintünk.
