Segédletkészítés, adatbázis-építés

Középszintű - Csomójegyzék, raktári jegyzék, repertórium - A levéltári iratanyag másodfokú mennyiségi számbavételének általános alapelvei és módszerei. • [1955.] [[ad 86401-17-1/1955 LOK] = MOL XIX-I-18-a]

II A levéltári iratanyag másodfokú mennyiségi számba­vételének általános alapé Ivei »A Twxv*« 1 ./ A számbavételnél az el zetesen m'r rendezett irat­anyagot a rendezésnek me gfelel ne nfkie.yészi tett alap­­leltarfta^ tagozódásában kell felvenni, gondosan üyel­­-• WÄ arra, hogy alapleltár és számbavétel tagodódása mindig pontosantmegegyezzék. Az alapleltáríapon fel­tüntetett tagozódást az alapleltári egységen belül is meg kell tartani. Ha a> számbavétel az anyagot vala­milyen oknál fogva mégis-más tagozódásban venné fel, úgy ezt az alapleItáríapon szintén fel ke11 jegyez­ni és utólag az alapleltárat ennek meg-feleiben'módo­sítani kell. 2 ./ A számbavétel raktári egységenként történik. A szám­­. . bavé tel egysége tehát egyenlő azzal az irátérnennyiség­­gel, amely a számbavétel időpontjában felismerhetően'" elkülönülő,egyetlen raktári egységet képez. 3zt az egységet a számbavétel során attól függően, hogy könyv formájú, vagy más szótválászthatatlan /csak erő­szakosan szétválasztható/ módon egybefoglalt iratanyag­ról, illetve szétválasztható formában egybefoglalt iratanyagról van szó, kötetnek illetve csőmének nevez­zük. a./ A szétválasztható módon egybefoglalt iratanyag szám­bavételi egysége, a csomó, azon raktári egység, mely egyes iratoknak, esetleg akár füzeteknek ill. köteteknek is, elsősorban raktáré zási-célszerűségi szempontoknak megfelelően az irattári, esetleg a levéltári munka során kialakított elsődle es, forma­li s,Xbármikor változtatható rendű egybevonásá. ln­nék megfelelően számbavétel szempontjából - belső rendszerre való tekintet nélkül - csomónak tekinten­dő egyes iratod, vagy akár kötetek mindazon összes­sége, melyet valamely kötözőanyag /heveder, szij, zsineg, drót* szalag/ egyetlen raktári egységgé von össze. Csomónak tekintendő' a kötö zőanyagot pótló burkolat: zsák, boríték, dosszié, gyorsfűző, doboz által egybefogott iratamennyiség is, amennyiben azon bőiül a csomó fentebb említett maghatározásának meg­felelő kisebb raktári egységek már nincsenek. /Pl.: zsákban több csomó irat/. A számbavétel szempont­jából persze nem tekintendő kisebb raktári egységnek a az egyes raktári egységeken belül elsődle ges^mar Inez ölési szempontból kialakult olyan kisebb szer­ves, vagy tárgyi egység, mint pl. valamely terje­delmesebb alapszám, kisebb tryyi, v"gy időrendi csoport. b./A könyvalaku, va^-y más szétválaszthatatlánul egybe­foglalt iratanyag számbavételi egysege : a kötet. A kötetek közöl a kezelési se’ódletek: iktató, muta­tó, lajstrom, számsor,, s ezek különféle változatai, a számbavétel szempontjából mindig külön egységet képeznek, -tehát minden e.estben darabonként külön­­külön veendők számba. Mindon egyéb könyvalaku, va-y szétválaszthatatlanul egybefoglalt más*iratanyag abban az esetben, ha a számbavétel időpontjában nem darabonként itülön-külön, hanem többedmapávai csomó formájában összevonva őriztetik, a számbavétel során is csomóban veendő fel. Magyar Országos Levéltár

Next

/
Oldalképek
Tartalom