Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - (Alap)leltár - Alapleltárak kiértékelése. • 1952.06.12 [864-1330/1952 LOK = MOL XIX-I-18-a]
- 12 -A logkavósbbó slkorült a Győr városi levéltár leltárának felépítés«, ahol az anyag sorrendjét revididlni káli« Ugyanitt órozhotŐ a* ÖMzositő lapok használatának hiánya is« Az anyás tárgyának noghatúrozásárd a leltározó igon tőnor és alapot Válaszokat ad ós ugyanígy alaposan ós pontosan dolgozta ki az anyag leírásának valanint az irattári rendszer kórdőpont jaira adott válaszát. Egyes pontoknál sajnos itt is egyónótlensógok tapasztnlhatók, főképpen a nosoni 23* ós 24« ós a Győr városi kutfőkro szétosztott de isiiét visszaállított tételeknél. 10*/.Hajdú*« Bihar qogyei-közlevéltár loi tára /94 tótól«/ A levéltár dolgozói 1951 első fölében állították fol a költőzkÖdóB után Hajdú- ót Bihar nogyék levéltárainak noguarodt részét. Mindkét lóvéi tár erősön rendezitien állapotban volt nóg a leltározás befő jes0eokor«u Hajdú nagyol anyag az 1948-ben végrehajtott barbár solejtozósok után szenvedett nagy VQflztosógQkot;o felszabadulás utáni költözések nindkét levéltár anyagának tekintélyes részét-Örlesz tett állapotba hozták. A levéltárnak tehát egy részét rcndezotlonül kellett leltározni, ani a leltározási nunkát nognohozitotto. A rönáozotlonsóg nórtóko azonban neu Indokolja a leltári egységek ; noghatáró zásánál Mutatkozó következetlenséget. A rendezetlen, sokszor önlosztott ■anyagot a leltározó u.i. több- sorozatra bontotta fel anélkül, hogy őzt a felbontást nagindokolta volna. /8,16,16,20,28. 29.30,57,61,69./ Fokozottan áll ez a nogállapitás azokra a. leltári . tótolökro, molyok a rendezetlen anyaghoz tartozó segédkönyvekot Hágától az anyagtól elválasztva külön tótelazán alatt tárgyalják. • Pl. a 61. tótblszán alatt különállóan szerepol a “ Tiszti es pénztári porok untotója/1836~1849/M,holott az 5*tételszán alatt folvott “Tiszti porok*1 loltárlapon az olvasható, hogy a segédkönyvek hiányosnak. À kot tótolszán nyilván ogybotartózó sorozat iratait és segédkönyveit Írja lo, ani mtatja, hogy az ogyos loltári tótulok neghutározásat a leltározók non vitték kovutkozotoeon keresztül, ügyanonnok a hibaforrásnak mtatkozaak nás, ellenkező nognyilvánulásri is. 2C 26. tótolszán anyaga feltétlenül két külön, cgyxiástól ólosön olválasztható sorozatot alkot: 1. a. régi /feudális korban keletkezett/ neues! öszcnoiráeok ós a 2. a levéltári kutatások során utólag keletkezett ccaládtörtóneti jegyzetek sorozatát. Hon nindig fordított kellő gondot, c leltár felvevője a sorozatok közti összefüggésekre. Míg ogyes tételeknél az össze függésekre halyos érzékből és olog rószlotoson utal /pl. 49./ náshol non kisórli neg özeknek fuldoritósút /pl. 38.40,41/, sokszor nég akkor aon, mikor az összefüggés egészen kózenfokvő. Pl. a 41. tótolszán összefüggése az 1, tótolszánnal. . v- • ' " .r Tárgyi hibája a leltárnak, hogy nincs nindig figyolonncl ez anyag struktúrájára, non kisórli nog, hogy az anyag lótteojöttén, zz anyag célján keresztül nagállapitsa a bolső összefüggésokot. Ez a hiba annál feltűnőbb, nort az anyag külső leírása a leltár logorősobb oldala /különösen a feudális korra/ vonatkozólag részletesen és jól dőlgőzta ki. Az anyag struktúrájának leírásánál kolotkcző hiba is talán a sorozatok szétválasztása körül folnorült hibaforrásból fakadt, annak követ ke znónyo. Porní i ölonokct tekintve nen egészen indokait a ’'fölállítás! rend1* külön kivetítése. Az ott leírt nondanivnlóhat részben az iro.tsorozat leírása, részben a tárolás nódja ós terjedőire ol^tt kellett volna Magyar Országos LevéStár
