Segédletkészítés, adatbázis-építés

Középszintű - (Alap)leltár - Alapleltárak kiértékelése. • 1952.06.12 [864-1330/1952 LOK = MOL XIX-I-18-a]

•" 6 — Áttokintvo a ICK,hoz boárkozott lolt&rolmt ninaer.okelStt újra azt kell megállapítónunk, hogy azok a loltárfolvevők hatalmas teljesitnényeként, rövid határidőre- készültek el» Különösen növeli a toljesitnény nindon­­kép dicséretes nórtékót ez a tényező azoknál a levéltárosoknál. akik anyagukat csak 1950*decemberében ismerték nos, s akiknek ilynóuon. nem volt több éves anyag isme rotük« Ezenfelül a leltározást a kartársak csak egy-két oset_Ja.vó telével kiterjesztették teljes anyagukra8 sokszor túlteljesítve a kitűzött célt: 1951«márciuö $1» beszállított iratanyag folletorozását is« A munka nagysága ás a rövid határidő majd minden leltárra rányomta bé­­lyogétj móg azokra is, aaelyeknok késeitől több mint egy évtizede is* nerlk anyagukat. A sietség elsősorban _ tatkozik nerc az elkészült leltárokon« Precízen, aprólékosan. kidolgozott nár-aár az ismertető loltár határait súroló t érdek ncllott na egy leltárban elnagyolt, szinte kidolgozatlan tételeket találunk» Sok lel­tár felvevője látszólag még meg sen kísérelte azt9 hogy ismereteit a leltározás alkalmával tovább fejlessze, hogy pontosabban tájékozódjék azokról a sorozatokról is, amelyeket eddigi munkássága során nőn is­mert mog kellőképen« Volt olyan leltár is, anoly több dolgozó kollek ­tiv munkája során készült el, de elmaradt a végső átdolgozás és simí­tás, amely leltáron belül tapasztalható egyenetlenségeit megszüntette volna« Az egyenetlenségnél is sokkal nagyobb általános hibája a loi* táraknak, hogy kevés gondot fordítottak az iratsorozatok struktúrájá­nak féldéritósóro, wAz irattári rendszer" kérdőn ont,Iára a kartársak - kevés kivéto - általában mfichanikua felvetőt adtak s csak a so­rozat rendezett vagy rendeaetlen és a rendezés egykorú vagy későbbi mesterség os voltát tüntették fol« Pedig ennek a „kérdőpontnak e két fe­lelet csupán egy kis része« Bagyobb részében arra kellet volna itt megfelelni, hogy a sorozat milyen részekből áll* ezek hogyan jöttek létre /genetikus szempont/, hogyan viszony Iának egymáshoz « mi' a struk­túrája a sorozatnak? ilyen kitöltés mellett ehhez a kórdőponthoz logi­­kusanjcapcsolódhatott volna a ’’kutatási lehetőségek” leírass, moly a sorozat létrejöttük felépítése mellett használhatóságát ismert.itto volna« ♦ A tótolok csoportosítását voltok hivatva nogkörnyitenl az ’’utnutatók­­ben” is ajánlott "ÖaszisitŐ-lapok” vagy ’’gyűjtő-lapok«” A Invéltáxiidk sorozatok szerinti leltározása azt a veszélyt rejti nagábanr hogy a sorozatok egynásközti összefüggése non domborodik ki eléggó. Ezen kí­vánt segíteni az összositŐlap« Sajnos az össsasitőlapokat a kartársak - ogy-kót dicséretroméltó kivétellel - nem alkalmazták még ott som, ahol a sorozatok ezt szinte maguktól kínálták. Ahol pedig felfektet­ték az összesítő lapokat, ott is csupán a sorozatok ciüét és évkorét vették föl rá s klalmáza-olanul hagytak az összesltőlapok nagy előnyét: az azonos irattári rendszernek az azonos kutatóhatóságnak, az csszo­­öltő-lapokon történő feltüntetését® Vógül meg kell említenünk, hogy a leltárak legiingyobb része a loirás /Mnztdzas/ előtt non került negogyß&or átnézésre# Igen sok lel^lrbaa baradtak értolonzavaró gép-hibák, Különösen az évszánok közt, ami a leltárak adatait bizonytalanná teszi« i Magyar Országig Levéltár

Next

/
Oldalképek
Tartalom