Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Vörös Károly: A magyar állami levéltári fond fondjegyzékének elkészítése. Benne: 124538/1958 LOK sz. rendelet. • 1958. [LH 1958/1-2 107-120. p.]
kei állagként Jegyzékeim ennek elbíráiása ö Vä ad segítségei szemponUaivaí a 2. pont Hangsúlyozni kell hogy az olyan esetekben* mikor bármely kétség merül fel valamely önálló ír alcsoport fond vagy állag voltát illetőleg és azt a levéitárvezető e szempontok egyszerű alkalmazásával megoldani nem tudja, ne kezdjen hozzá hosszas elméleti megfontolásokhoz - az iratcsoportot akár fondnak, akár átlagnak tekintve vegye fel a Jegyzékbe s cime elé a Jegyzék margóján kék ceruzával ? Jelet legyen. A döntő ut a Jegyzek elésnek ebben a fázisában az. hogy az önálló lr alcsoportok dkülömtése megtörténjék. IL 4848-ban a márciusi törvények uj polgári alapokra helyezték a vármegyei és várost rendszert Énnek az uj rendszernek hivataltörténete teljes egészében még mai napig sincs feldolgozva, ezért útmutatónk e ponton szintén csak általános alapél vekre hívhatja fel a figyelmet 4, A márciusi törvények eredményeképpen a régi feudális nem ősi közgyűlés és ennek szervei is megszűntek. Az uj szervezetből a forradalom és a szabadságharc során azonban tulajdonképpen csak egyetlen szerv tudott legalább nagyvonalakban létrejönni* a nemesi közgyűlés helyére lépő megvet bizottmány. A rendkívüli viszonyok között azonban- a megyék többségében, ennek ügykörét Is állandóan működő kislétszámu választmányok vették át Később a szabadságharc során a magyar kormány kormanybiztosokat helyezett egyes megyék élére, Mivel az :gész rendszer ekkor csak aránylag rövid ideig volt érvényben ezért teljesen ki sem honiakózhatott amellett a hadi és politikai események pillanatnyi alakulása is a közös alapon helyenként eltérő szervezeti felépítéseket alakított ki. Pontos kötelező sémát igy e korszak megyei fond képzőiről sem lehet ad rá és így általánosságban csak két fontos körülményre hívjuk fel a figyelmet. a) a vármegyei és városi szervezet a márciusi törvények előidézte átalakulása önmagában is minden esetben fondot nyit és ugyanígy fondot zár az abszoiul kor igazgatásának életbelépése. b) ezenbelül minden irattár iiag önálló iratcsoport pL kormánybiztosok fondja vagy a bizottmány fonójának egyes állagai szintjüknek megfelelően mint fond ok vagy mint állagok egyenként veendők jegyzékbe* * 2. 4860 ban az októberi diplomával ismét visszaállították a vármegyék önkormányzatát nagyja hó! abban a szervezetben mint azt 4848 ban a márciusi törvények alapján már megkezdték kialakítani Ez a körülmény, az autonóm vármegye helyreállítása ismét fondokat kezd, ezek az 4870 évi te. alapján létrehozott megyei szervezet életbeléptelésével 4874-72 fordulóján zárulnak le. A döntő e korszak anyagának Jegyzék el ősénél is a szervezetileg és irattárilag önállónak minősíthető irate sö pörtök megáll apuás a. Ebben is a fentebb már ismertetett elvek alapján kell eljárni- Ezt mindenesetre megkönnyíti ez a körülmény, hogy e korszaknak iratai már nem mentek át utólagos rendezésen- ha^ nem eredeti provenie ne iájukban maradtak meg* III * ♦ Az abszolutizmus korától kezdődően uL a modern polgári állam roppant méretekben megnőve* kedett lraller melése már nem tette lehetővé az utólagos átrendezéseket és igy az iratanyag a legtöbb esetben a maga eredeti prove me ne iáiának megfelelően maradt ránk. Az abszolút korban 1849-töl 1860 lg működött megyei szervezel mely mögött nem áll területi önkormányzat tulajdonképpen nem is lenne törvényhatóságnak tekinthető, hanem csak egyszerű te-^ r Oleti állam igazgatási szervnek iratainak jegyzókelése azonban erre az elvi megfontolásra való te* klnlet nélkül végzendő el. mavel igazgatásllag lényegében azonos feladatokat lát ek mini utódjának és elődjének a törvényhatóság; szervezetű vármegyének igazgatása. Ezért az abszolút kori megyei szervezet iratait a vármegye levéltárába tartozónak tekintjük.. Ugyanez a helyzet az 484$ előtt volt szabad királyi városok és az 1870 után törvényható-* *ági Joggal felruházott vagy rendezeti tanácsú 'később megyei) városok esetében is. Városi vona* Ion az önkormányzat megmaradt ugyan, de azzal a Különbséggel hogy a különleges politikai Jelle* 449
