Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Incze Miklós–Kővágó László–Sárközi Zoltán–Szilágyi Gábor: Üzemi bizottságok iratai a Központi Gazdasági Levéltárban: iratok, 1945–1948: 2,76 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 138-148. p.]
Incze Miklós,. Kővágó László, Sárközi Zoltán. Szilágyi Gábor; ÜZEMI BIZOTTSÁGOK RATAI A KÖZPONTI GAZDASÁGI LEVÉLTÁRBAN XX Iratok 1945-4948. - 2,7 Ö iratfm. 1, A felszabadulást közvetlenül követő évek történetében — a termelés háború utáni megindításában, az ország demokratizálásában és újjáépítésében, a munkásosztálynak a hatalomért folytatott harcában — fontos szerepet játszottak az üzem* bizottságok, Már 1945. február 15<én iparügyi miniszteri rendelet < 50 100/19 4 5. Ip. M. sz.) rendelkezett létrehozásukról, szabólyozta részletesen az ipart bánya- és kohóvállalatoknál, közhasználatú villamosmüveknél szervezésüket, működésűket, jogaikat és kötelességeiket Ezzel a munkásosztály már a népi demokratikus forradalom megindulásakor, a demokratikus átalakulás kezdetén megvalósította az ipari termelés általános munkás ellenőrzését» s elősegítette a mu nkásegységlront gyakorlati megvalósulását a termelés újraindításának, menetének és a munkaviszony összes kérdéseinek az ellenőrzése tekintetében, a rendelet érteimében ugyanis az üzemi bizottságok hatásköre kiterjedt a munkaviszonyt illető összes ügyekre a munkabérre, munka* és szabadságidőre-, a munkások és alkalmazottak munkaviszonyból lolyó jogainak érvényesítésére, gazdasági és szociális érdekeire, a családvédelemre, üzem biztonsági, egészségügyi berendezések biztosítására, a balesetek elleni védekezésre, továbbá a munkásokkal való bánásmód kérdéseire, a fegyelmi ügyekre, a gyári munkarend és munkafegyelem problémáira, az üzemeknek a fasiszta elemektől való megtisztítására. Fontos feladatuk volt a termelés fokozásának előmozdítása, az uj munkamódszerek bevezetése, A vállalatok vezető szerveiben (igazgatósági ülés stb.) a rendelet biztosította az Üzemi Bizottság képviselőjének tanácskozási joggal való részvételét és az Üzemi Bizottság ellenőrzési jogát a vállalat termelése, termelési tervei és könyvvitele tekintetében. A sietve, részben még háborús viszonyok között az ország egész területének felszabadulása elölt hozott nagy fontosságú rendelet természetesen nem volt hibátlan alkotás. Nem határozta meg eléggé pontosan és egyértelműen a bizottságok hatáskörét és Jogait s ezzel számos esetben lehetővé tette egyes üzeniek tőkés vezetőinek, hogy akadályozzák a bizottságok munkáját. ne vegyék figyelembe egyes határozatait s pusztán olyan véleménynyilvánító és tanácsadó testületként kezeljék, melynek a határozatait meg kell hallgatni, de a gyakorlati intézkedéseknél nem szükséges figyelembe venni A februári a pr end eletet (mely tulajdonképpen egyben az üzemi bizottságok Működési Szabályzataként is szolgált) azután az 1945. Junius 5.4 55 000/1945. sz. Jp. M. sz. rendelet az addig szerzett tapasztalatok figyelembevételével már némileg módosította. A bevezető szöveg Incze Miklós munkája. - az anyag gyűjtésében Incze Miklós, Kővágó László» Sárközi Zoltán és Szilágyi Gábor vett részt, Magyar Állami Kőszénbánya Rt Üzemi Bizottsága 1945-4949, - 2 csomó irat -n 0*24 iratfm. Weiss Manfréd Acél és Fémmű Rt Üzemi Bizottsága 19 4 5*4 9 50. 5 csomó irat -0,70 iratfm. Rimamurányi-SalgótarJáni Vasmű Rt. Üzemi Bizottsága 1945-1948. 1 csomó irat -0/14 irattm. Felten és Guilleaume Kábele Sodrony és Sodronykötélgyár Rt Üzemi Bizottsága 1945-*4950. 3 csomóirat - 0,42 iratfm. Péti Nitrogénmüvek Rt Üzemi Bizottsága 1945-1948. 2 csomó ira* *0^8 iratfm. Rangya Termelőd Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet Üzemi Bizottsága 1945-4947. 3 csomó irat —0,42 trolim* Magyar Általános Hitelbank Üzemi Bizottsága 1945-4947, 3 csomó irat -0,42 iratfm. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Üzemi Bizottsága 1945-1953. 1 csomó írat -0 44 iratfm. 438
