Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Hadnagy Albert: A Tolna Megyei Közmunkaügyi Igazgatóság iratai a Szekszárdi Állami Levéltárban: iratok, 1946–1947: 0,36 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 80-82. p.]
Hadnagy Albert: A T01J4A MEGYEI KÖZ MU N KA íj GYJ IGAZBA TOSÂG IRATAI A SZEKSZÁRDI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Iratok 1946-4947. - 0.36 irathm A második világháború örökségeként romhadönlött ország maradt ránk. Gyáraink, lakóházaink jelentős része a bombázások során elpusztult és a harcok alatt felrobbantott hidak s vasutak Jelezték a háború pusztításaik Mindezek következményeként számtalan család vált háj- Kkiaianná, a termelés és a közlekedés megbénult. Az ország újjáépítése népűnk létérdeke tett Olyan feladat. ,meiynele megoldása csak az ország minden felhasználható munkaerejének tartós és rendszeres igénybevételével volt lehetséges Ennek megszervezése érdekében hozta létre az Ideiglenes Nemzeti Kormány már a fel* szabadulás első hónapjaiban a közmunkaügy országos hálózatát 'LA 4000/4945. ME számú rend elei 4945. Junius 27-én újjáépítési köz munka kötelezettséget rendelt eí Az idézett rendelet szerint az újjáépítési közmunkán kizárólag a romeltakarítási, helyreállítási, újjáépítési vagy egyéb közérdekű munkálatokban telít vágy szellemi erével kifejtett munkát kell érteni Közmunkakötelezettség alá estek a részletesen meghatározott mentességektől eltekintve, az összes férfiak 18-60. és a nők 48-42, életévükig. A köz munkákétól ezettség általában havi 4 munkanapra terjedt amit vagy természetben vagy pedig készpénzben, azaz közmunka válts ággal kellett leróni Teljesítése alól csak egészen kivételesen és pontosan meghatározott esetekben leheteti mentesülni A közmunkaváltságot az áll am háztar tás egyéb be^ vételeitől teljesen elkülönítetten, külön alapként kellett kezelni és az alap teljes bevételét újjá építési célokra kellett felhasználni A rendelet meghatározta az újjáépítési közmunka igazgatásának szerveit is A rendelet szerint a közmunkakötelezettek pontos számbavétele alapján a közEiunkakötelezettséget a törvényhatóság első tisztviselője volt köteles megszervezni. Az előbb idézett re nd el etet kiegészíti a 9000/4945. ME sz, rondelet mely a közmű nkaváltság meghatározását foglalja magában Mindkét alaprendelet végrehajtási utasítását az újjáépítési miniszter 1945, október 49 én kiadott 38 6000/1945. ÜM sz. rendeletében tette közzé, szabályozván benne a. közmunkakötelezettség egész rendszeréi A közmunkára kötelezettek összeírásáról és nyilvántartásáról ezek szerint városokban a polgár mester, községekben pedig a jegyzők, majd később a közmunkaügyi nyilvántartó tartozott gondoskodni. Az újjáépítési közm unkaköt el ezetts ég célja az újjáépítéshez szükséges tömegűim ka erő közvetlen, vagy - a váltság révén befutó béralap megteremtésével * közvetett biztosítása volt A tömegmunkaerö melleit azonban az ország súlyos gazdasági helyzete szükségessé tette különleges műn ka terül etek szakképzett munkaerőkkel való folyamatos ellátását is» Ennek érdekében nem sokkal az újjáépítési közműn ka kötelezettségről szóló rendelet kiadása után az Ideiglenes Nemzeti Kormány 7000/4945, ME szám alatt re nd el elei adott ki a közérdekű munkakötelezettségről A közérdekű közmunkái elleniéiben az újjáépítési közmunkával, a kötelezett pénzzel nem válthatta meg. A rendelet végrehajtási utasításából kitűnik, hogy a kormány ezzel bizonyos esetekben üzemek, gyárak, bányák stb, munkaerőigényét kívánta biztosítani A közérdekű közmunkakötelezettség különleges jelentőségét" világosan mutatja, hogy Igazgatására a kormány külön állami szakapparátust rendelt. A 7000/1945, ME sz, rendelet szerint a közérdekű munkaerögazdálkodás központi szerve az újjáépítési minisztériumban működő Országos KÖzmunkaügyt Felügyelő, A felügyelő mellett a munkaerő gazdaságos és tervszerű felhasznál fsának biztosítási végett, az újjáépítési miniszter főhatósága alatt un. Országos Közmunkahivatai iétesül. A közérdekű munkaerőgazdálícodás területi szervei a vármegyei (városi) 80
