Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Jenei Károly: A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének iratai a Központi Gazdasági Levéltárban: iratok, 1908–1948: 2,00 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 29-32. p.]
Jenei Károly: A M A GY AR G Y ÁRIP ARO SOK OR S ZÁGO S SZÖV E TSfcG ÍN EK IRA TAI A KÖZPON TI GAZDASÁGI LEV ÉLTÁRBAN Iratok 4908-4948, - 2,00 iralfm. 4, A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségé (GYOSz), a magyar finánc oligarchia hatalmas szervezete a monopolkapitalizmuSra való átmenet időszakában, 490 2-ben afakult meg. Ebben az időben Magyarországon a kapitalizmust a hitelrendszer és a nagybirtok tökös fejlődése hozta lendületbe, de ugyanakkor már megindult az ipari termelés koncentrációja is. Nagy tőkeerős vállalatok Jöttek létre, az osztrák Iparral versenyképes Iparágak alakultak kt Non volt véletlen, hogy a GYOSz létrejöttéi a nagy vállalatok tulajdonosai s elsősorban Chor In Ferenc a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság nagyhatalmú elnöke kezdeményezte. A GYOSz megalakulásától kezdve, egész fennállása alatt, minden más szempont kizárásával, a‘legridegebb módon a bányák és gyárak tökös birtokosainak önző érdekeit képviselte. Ezért minden eszközzel elősegítette a kartelek alakulását. Még az osztrák «magyar vegyes kantelek létrejöttét is támogatta, bár ezek a magyar ipar függő helyzetét állandósították. Ebben a kérdésben a GYOSz csal: egyetlen szempontot ismert, a vegyes kartelek utján Is, bár korlátozottabb mértékben á magyar Hnánctőke profitlehetőségét akarta biztosítani, A GYOSz már a monarchia idejében nagy gazdasági és politikai befolyást ért el, A gazdasági élettel kapcsolatos törvények és rendeletek, mint kívánságok nem egyszer a GYOSz-ban láttak napvilágot GYOSz tagok miniszteri tárcákhoz Jutottak. A GYOSz által a gazdasági életben kialakított monopol helyzet egyre nehezebbé tette a munkásosztály életét, A munkaviszonyok embertelenek, a balesetvédelmi intézkedések kezdetlegesek, a keresetek pedig nyomorúságosak voltak. Az ellenforradalmi rendszer uralomrajutása után még Jobban megnőtt a GYOSz befolyása és súlya. A finánctőke kezdettől fogva a Horthy rendszer szolgálatába szegődött Meg is kapta ezért az ellenszolgáltatást A GYOSz megszerezte a nagyipar számára az állam korlátlan támogatását. Befolyása alá került a Magyar Nemzeti Bank, Döntő szerepe volt a gazdasági élet egész területén, kereskedelmi szerződések kötésénél, a behozatal és kivitel szabályozásában, a gazdaságpolitika irányításában, A GYOSz a munkásosztály béremelési s mindennemű mozgat ■ mainak elfojtására külön szervezetet létesített a Magyar Munkaadók Központja nevű intézmény, mely a bérharcokban és szakszervezeti mozgalmakban exponált munkásokról a vállalati igazgatóságok bejelentései alapján un, feketelistákat készített és vezetett A feketelistán szerepelt munkásokat egyetlen vállalat sem alkalmazhatta, 4923. február 24-én pL 35 000 sztrájkoló vasmunkást zárt ki a GYOSz a munkából, A GYOSz harcolt a nyolcórai munkaidő bevezetése ellen Is, Azon az állásponton volt, hogy a nyolcórai munkaidő rendszeresítése áremelkedést, terme- Jésvisszaesést, fokozott behozatalt és devizaproblémákat fog eredményezni 4 937-ben tiltakozott a munkások fizetéses szabadsága és a családi munkabér bevezetése ellen, mert az Ilyen szociális intézkedösek megvalósítását «Időszerűtlennek» tekintette, Mikor a nagy gazdasági válság éveiben közel 200 000 munkás kenyerét elvesztette s felmerült a munkanélküli segély kérdése, annak gondolatát illetékes körök a GYOSz javaslatára vetették et A munkanélküliség a GYOSzban tömörült tökösek kezében fontos fegyver volt a munkabérek alacsony színvonalon tartására. A GYOSz szorosan összeforrt az ellenforradalmi rendszerrel. Ennek következménye volt, hogy a háború előkészítése, a hadiipar fejlesztése a GYOSz-on keresztül bonyolódott Je. A bányák és a gyáripar tőkés birtokosai teljes intenzitással kiszolgálták a fasiszta hadigépezetet 2, A felszabadulás után a GYOSz működését újból megkezdte. A tőkések, amint ezt á GYOSz megmaradt Iratanyaga lépten-nyomon dokumentálja, nehezen akarták tudomásul venni azt, hogy a helyzet döntően megváltozott, A régi tőkés termelési viszonyok nem álltak vissza sértetlenül. Pártszervezetek és üzemi bizottságok utján a munkásosztály kezébe vette a bányákat és gyárakat A termelés célja nem a tőkés profit biztosítása, hanem az ország újjáépítése 29
