Segédletkészítés, adatbázis-építés
Általános - A levéltári segédletkészítés kérdései. Konferencia. Benne: irányelvek az útmutató elkészítéséhez; szempontok a fondjegyzék-szerkesztéshez. • 1960. [LH 1960/2. 3-39. p.]
munka során szerezhető ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, az Iratanyag tárgyi elemzéM£ az ügyfajták kibontása nem mellőzhető, ha konkrét s bővebb tájékoztatást nyújtó útmutatót akarunk a kutatók kezébe adni. B gyakorlati meggondolások alapján a bizottság az útmutató egyszerűbb, szűkszavúbb formája mellett foglalt állást minthogy a következő évek során területi levéltárainkban ezt lába reá Hsán megvalósíthatónak Tehát a Lengyel Alfréd állal kimunkált mintákat tarba célszerűen követbe tőknek, azzal a módosítással, illetőleg hozzátétellel, hogy ott, ahol a fond állagokra tagolódik* ezek legyenek az útmutató legkisebb egységei, a tárgy és a kutatási mód ismertetése pedig bővebb le gyen tartalmazza mindazokat az adatokat melyek rendelkezésre állnak, illetőleg amelyek a kutató kellő tájékoztatásához szükségesek. Ilyen módon már a második ötéves terv első három évében elkészülhet Heves és Pest megye, továbbá Győr város levéltárának útmutatója, alapjául a többi területi levéltár hasonló munkájának Ezt követően, de részben ezzel egyidejűleg is. sor kerülne a területi levéltárak fondképzö szerveire vonatkozó szervtörténeti kutatásokra, Soós Imre vállalja, hogy három év alatt elvégzi a megyei központi, további kél év alatt a többi londképzö szerv szervezetének és működésének feltárását Çzek a hív atal történeti kutatások nagymértékben hozzájárul hatnak ahhoz, hogy egy későbbi időpontban területi levéltáraink iratanyagának felhasználását illetően a kutatás számára bővebb, behatóbb tájékoztatást adhassunk* olyat amellyel kapcsolatban a pertinenda szerinti segédletek síkján is megtehetjük a kezdő lépéseket Részben ez a fontos feladat részben a megfelelő’saját segédlettel el nem látott fondokhoz korszerű segédletek kimunká lásaj a segédletkészjtésí munka további perspektíváját is megvilágítja. A bizottság nevében: Hellmann Imre + + + V.Kisérlefl példák a levéltári útmutató elkészítéshez Levóltárügyünk egyik súlyponti kérdését napjainkban a segédletkészítés problémája képezi s a távlaü tervek kialakítása szempontjából nem közömbös, hogy mielőbb konkretizálódjanak a sorra kerülő, egyes segédlellajták elvi szempontjai és a kivitelezés gyakorlati módszerei. Az eddigi viták, értekezletek eredményeképpen már döntés történt annyiban* hogy mindenekelőtt a fondjegyzékek ki adásának kell előnyt biztosítani. Ezek a munkálatok I oly am atban vannak, sőt részletes feldolgozásuk lassanként már az utolsó simítások stádiumát éri el A szakvélemények többsége abban is megegye zikn hogy a fondjegyzékeket követően a területi levéltárak útmutatóit volna kívánatos elkészíteni Ez utóbbiaknak természetesen az anyag fondok szerinti tagozódásán kellene lelépülniök éspedig az Ember Győző-féle ^Levéltári segédletek* c, tanulmány idevágó lejezetének figyelembevételével.: A módszertani kollégium megbízása alapján a közelmúltban kísérletképpen feldolgozásra került Győrre vonatkozólag a városgazdálkodással kapcsolatos fondok Útmutató részlete Az előmunkálatnak számító összeállítás 34 fondot foglal magában s ezek a következő csoportok szerint tagozódnak; 4 Győr város kamarás! (később házipénztári) hivatalának iratai. ( 1708-1949). 2, Győr város számvevőségének iratai. (1832-1949) 3. Győr város adóhivatalának iratai (1629 -1944) 4. Győr város gazdasági bizottságának iratai. (1782-4885) 5, Győr város gazdasági hivatalának iratai (1887-1924) 6. Győr város üzemeinek (közvágóhíd, víz- és csatornamű, gázüzem* mozgóiényképüzem) iratai (1904-194?) 7* Győr város tanácsának iratai (1600-1929) 8. Győr város polgármesteri hivatalának iratai. (1929-4949)
